Az egykori egészségügyi uniós biztos, John Dalli még 2012-beny kényszerült lemondani posztjáról, miután kiderült, hogy egy vele kapcsolatban álló személy több tízmillió eurót kért egy svéd dohányvállalattól azért, hogy befolyásolja az uniós biztos döntését. Dalli azóta is tagadja, hogy részese lett volna a korrupciós botránynak, és közel 2 millió eurós kártérítést követelt azért, mert véleménye szerint jogtalanul jártak el vele szemben. Ezt az igényt utasította vissza döntésében az Európai Unió Bírósága (EUB).
A veterán máltai politikus, John Dalli még 2010-2012 között töltötte be az egészségügyi uniós biztos tisztét a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottságban. 2012 októberében azonban Dalli lemondott posztjáról, miután Barroso kezébe jutott az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése arról, hogy egy Dallival kapcsolatban álló személy több tízmillió eurót kért egy svéd dohányvállalattól azért, hogy befolyásolja az uniós biztos döntését a tubák uniós szintű betiltásának kérdésében. Az OLAF megállapítása szerint Dalli minden bizonnyal tudott az ügyletről, így Barroso nem hagyott más utat a máltai politikus számára, mint a lemondást.
Dalli azonban mindmáig nem nyugodott bele a bukásba. Állítása szerint semmiféle tudomása nem volt a dohányvállalatnak tett ajánlatról, és következetesen ragaszkodik hozzá, hogy Barroso jogtalanul „rúgta ki” őt állásából. A máltai politikus nem is habozott és bíróság elé vinni az ügyet, ahol szimbolikus 1 euró kompenzációt kért a nem-anyagi károk miatt, valamint 1,913,396 eurót az uniós biztosi fizetése elvesztéséből fakadó anyagi károk miatt.
2015 májusában azonban az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke úgy határozott, hogy Barroso eljárása nem volt jogtalan, amely döntést az Európai Unió Bírósága (EUB) is jóváhagyta. Múlt csütörtökön a Törvényszék újabb döntést hozott az ügyben, amikor elutasította Dalli kártérítési igények, arra hivatkozva, hogy az ex-biztos nem tudott bizonyítékot szolgáltatni arra, hogy közvetlen oksági kapcsolat áll fenn az Európai Bizottság vele szembeni eljárása, valamint a hivatkozott anyagi kár között.
Dalli jogi csapata számára most két hónap áll a rendelkezésére, hogy eldöntse, élnek-e fellebbezéssel a döntés kapcsán az EUB irányába. A „Dalligate” néven elhíresült botrány kulcsszerepet játszott abban, hogy az elmúlt években egyre inkább napirendre került az uniós szervek körül dolgozó nagyvállalati lobbisták szabályozásának kérdése.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
