A túlélők közül 33-an utasok, négyen pedig a személyzet tagjai.
Negyvenegy ember halt meg az Aeroflot SSJ-100-as utasszállító gépének moszkvai kényszerleszállása során - közölte vasárnap este a kiemelt fontosságú balesetek és bűnügyek esetében eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vasárnap este Moszkvában.
Az SSJ-100-as repülőgép 78 főnyi utassal és személyzettel a fedélzetén hajtott végre kényszerleszállást a seremetyjevói repülőtéren vasárnap délután. A szerencsétlenséget 37-en élték túl. A Rosszija 24 hírtelevízió tudósítása szerint legalább további két súlyos sérült is van.
A túlélők közül 33-an utasok, négyen pedig a személyzet tagjai.
Villámcsapás?
A műveletet az Aeroflot szerint az előírt 90 helyett 55 másodperc alatt hajtották végre. Az üzemanyaggal csaknem teletankolt repülőgép ezután teljesen kiégett.
Az Interfax hírügynökség jelentése szerint a SU-1492-es járat csak másodszorra tudott leszállni. Első alkalommal túl nagy volt a gép sebessége, második alkalommal pedig felmondta a szolgálatot a jármű automatikája.
A hírügynökségi jelentések szerint az elsődleges feltételezések alapján a legvalószínűbb, hogy a tragédiát villámcsapás okozta, de nem kizárt a rövidzárlat sem. A repülőgéppel a vészjelzés leadását követően megszakadt a földi irányítók összeköttetése.
Az incidens miatt a moszkvai repülőtereken több mint száz járatot késleltettek vagy töröltek.
Feléledő orosz repülőgépipar
A Szuhoj által kifejlesztett, Superjet néven is ismert SSJ-100-as repülőgépét 2011-ben állították rendszerbe Oroszországban, azt hangsúlyozva, hogy feléledőben van az orosz repülőgépipar. A főleg kiöregedett szovjet gépeket felváltó típust más országokban, így Mexikóban és Örményországban is alkalmazzák.
Az SSJ-10-esnek már volt korábban halálos balesete: 2012-ben bemutató repülés közben egy ilyen repülő hegynek ütközött, a fedélzetén lévő 45 ember életét vesztette.
A BBC brit közmédia orosz nyelvű hírszolgáltatásának egy tavaly október 31-i online híre szerint az üzembe állított Superjetek egyharmada a legnagyobb üzemeltetőinél – az Aeroflotnál, az Interjetnél, a Jamalnál, a Gazprom Aviánál és az Azimutnál – akkor éppen több mint hat napja a földön rostokolt. Ezt gyártó általi a szervizelés és az alkatrész-utánpótlás hiányosságai okozták.
Nem a legbiztonságosabb gépek
A problémák ellenére az Aeroflot tavaly szeptemberben további 100 Superjetet rendelt meg, amelyet az idei évtől 2026-ig fognak leszállítani számára. A BBC az Aeroflot egy 2018-as belső jelentésére hivatkozva ismertette: a Szuhoj utasszállítóin gyakrabban fordulnak elő incidensek, mint a konkurens gyártók modelljein. A dokumentum az SSJ-100-asokat közepesen, az Airbusokat és a Boeingokat pedig nagyon biztonságos utasszállítóknak minősítette.
A Jakutyija légitársaság, amelynek egyik Superjetje októberben Jakutszban súlyosan megsérült, még augusztusban közölte, hogy valószínűleg le fog mondani ennek a géptípusnak az alkalmazásáról.
A vasárnapi seremetyjevói tragédiát követően az orosz szövetségi légügyi hatóság (Roszaviacija) a TASZSZ hírügynökséggel azt közölte, hogy korai lenne még következtetéseket levonni azzal kapcsolatban, hogy le kell-e tiltani a Superjetek további repülését.
(MTI)
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Nukleáris elrettentés, flották és bombázók – ez az a hely, ahol a Nyugat igazán tarthat Oroszországtól, mutatjuk, miért!
Az orosz külügyminisztériumi szóvivő nem kommentálhatta az oroszok drasztikus lépését.
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
Évente több pénzt kellene a fejletlenebb országoknak adni klímavédelmi célokra, mint amennyi Magyarország egész éves GDP-je.
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
