A jelentés a tavaly elkövetett antiszemita bűncselekmények több mint 90 százalékát a szélsőjobboldali hátterű esetek közé sorolta.
Tovább nőtt és megközelítette az 1800-at a zsidóellenes indíttatású bűncselekmények száma tavaly Németországban a szövetségi kormány kedden ismertetett adatai szerint.
A politikai motivációjú regisztrált bűncselekmények száma ugyan valamennyi típust együttvéve sorban a második éve csökkent 2018-ban – az egy évvel korábbi 39 505-ről 36 062-re – de több kategóriában növekedett az esetek száma. Az idegenellenes bűncselekmények száma a 2017-ben feljegyzett 6434-ről 7701-re emelkedett, az antiszemita bűncselekményeké pedig 1504-ről 1799-re. Ez egyaránt csaknem 20 százalékos növekedés. Az antiszemita indíttatású bűncselekmények száma évek óta emelkedik, 2015-ben 1366, 2016-ban 1468 ilyen esetet jelentettek be.
A tavaly elkövetett antiszemita bűncselekmények több mint 90 százalékát a szélsőjobboldali hátterű esetek közé sorolták. Ez fontos tény a zsidóellenesség növekedéséről szóló vitával kapcsolatban – jegyezte meg a jelentés berlini bemutatóján Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter. A többi között azt is kimutatták, hogy csökkent a regisztrált keresztényellenes bűncselekmények száma, az egy évvel korábbi 129-ről 121-re, és csökkent a muszlimellenes bűncselekmények száma is, 1075-ről 910-re.
Csökkent a menedékkérők szállásai ellen elkövetett támadások száma is, tavaly 173 ilyen esetet regisztráltak, ami alig a fele a 2017-ben történt 312-nek, és a 2016-ban elkövetett 995 támadáshoz képest 80 százalékot meghaladó visszaesés. A valamely vallási ideológián alapuló politikai bűncselekmények száma is csaknem megfeleződött, az egy évvel korábbi 1012-ről 586-ra süllyedt. Ezen a területen továbbra is a szélsőséges iszlamizmus a súlypont, és az esetszám csökkenése ellenére Németország változatlanul az iszlamisták célkeresztjében van.
A politikai bűncselekmények száma a csökkenő tendencia mellett is magas, ezért „minden okunk megvan arra, hogy éberek maradjunk” – húzta alá Horst Seehofer, hozzátéve: „a jogállam a jövőben is minden lehetséges eszközt megragadva küzd a politikai indíttatású bűnözés valamennyi formája ellen”.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A vasúti alkalmazott – beilleszkedett bevándorló – csak a jegyét kérte, de a bliccelő felugrott, és elkezdte csépelni a kalauz fejét.
A CDU/CSU politikusai közben még határozottabb lépéseket sürgetnek.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
Valami elkezdődött Lipcsében.
Az LMBTQ-közösség és a szabadság ellen irányuló „szélsőjobboldali erődemonstrációról” beszélnek az örök rettegők.
Ami sok, az sok.
Joey Mannarino amerikai konzervatív politikai aktivista is arról ír, hogy az Európai Bizottság 2023 óta több európai választásba is beavatkozott, most pedig Magyarország következik.
