A német Alkotmánybíróság arra utasította az egyik közszolgálati tévétársaságot, hogy a neonáci irányultsággal rendelkező Nemzeti Demokrata Párt EP-választáshoz köthető kampányvideóját is sugározza.
Áprilisban az ARD nevű német köztelevízió visszautasította a Nemzeti Demokrata Párt (NDP) kérését azzal kapcsolatban, hogy az EP-kampányhoz köthető videójukat bemutassák. Az ARD társaság arra hivatkozott, hogy a sugárzás engedélyezésével megsértenék azt a jogszabályt, amely tiltja a külföldiekkel szembeni felbujtó reklámok közlését. Az NDP mindazonáltal olyan „biztonságos zónák” létrehozását sürgeti a kampányfilmben, amelyeket olyan német állampolgárok számára hoznának létre, akik a tömeges migráció áldozataivá váltak.
A Nemzeti Demokrata Párt nem fogadta el az ARD indoklását, s bírósághoz fordult. Egy berlini székhelyű törvényszék az ARD-nek adott igazat, és ezzel egyidőben elutasította a Nemzeti Demokrata Párt fellebbezését. A párt nem fogadta el ezt az ítéletet, s a szövetségi Alkotmánybíróság elé vitte az ügyet. Az Alkotmánybíróság döntésében azt mondta ki, hogy a közszolgálati tévétársaság nemcsak az NDP kampányoláshoz való jogát sértette meg, hanem más pártokhoz képest még kedvezőtlenebb helyzetbe is hozta. [Az NDP részéről benyújtott] „alkotmányjogi panasz sem nem befogadhatatlan, sem nem alaptalan” – fogalmazott az Alkotmánybíróság.
A Nemzeti Demokrata Pártnak jelenleg egy képviselője van az Európai Parlamentben, viszont egyik politikai frakcióhoz sem tartozik. Két évvel korábban az Alkotmánybíróság egyik ítéletében kimondta, hogy az NDP Adolf Hitler náci pártjára hasonlít, a felszámolását azonban nem rendelte el, mivel „túl kicsi párt volt, s így nem jelentett veszélyt a demokráciára”.
A kampányvideóban a következő sorok hallhatók: „A határok 2015-ös önkényes megnyitása, valamint az ellenőrizetlen tömeges bevándorlás oda vezetett, hogy a németek a migráció szinte mindennapos áldozataivá váltak”. A hangklip alatt bűnügyi helyszínek és az eddigi áldozatok nevei láthatók. Az NDP egyébiránt egyetért az ellenzékben politizáló AfD-vel a tekintetben, hogy azért növekszik a bűncselekmények száma Németországban, mert egyre több fiatal muszlim férfi érkezik a tagállamba.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A CDU/CSU politikusai közben még határozottabb lépéseket sürgetnek.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
Valami elkezdődött Lipcsében.
Az LMBTQ-közösség és a szabadság ellen irányuló „szélsőjobboldali erődemonstrációról” beszélnek az örök rettegők.
„A többiek szerint én vagyok a jobb.”
A közintézményekbe vetett és az állampolgárok közti minimális bizalmat egyaránt megsemmisíti, ha állóháború alakul ki a kormányzat és a bírói kar között.
Továbbra sem tudni, hogy jön vagy nem jön.
