A legsúlyosabban érintett térségek és országok mindenekelőtt Jemen, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Afganisztán, Szíria, Szudán, Dél-Szudán, Etiópia és Nigéria északi része.
Tavaly 113 millió embert fenyegetett éhínség vagy veszélyes élelmiszerhiány a világ 53 országában fegyveres konfliktusok vagy természeti katasztrófák következtében – derült ki az ENSZ élelmezési válságokról szóló, kedden közzétett éves jelentéséből.
A legsúlyosabban érintett térségek és országok mindenekelőtt Jemen, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Afganisztán, Szíria, Szudán, Dél-Szudán, Etiópia és Nigéria északi része.
Dominique Bourgeon, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértője ugyanakkor rávilágított, hogy az élelmiszerellátás bizonytalansága aránytalanul sújtja az afrikai államokat. A jelentés szerint 2018-ban a fekete kontinensen mintegy 72 millióan éheztek.
A FAO szerint az élelmiszerhiány elsődlegesen a háborúkra és konfliktusokra vezethető vissza, másodsorban pedig az olyan klíma- és természeti katasztrófákra, mint az árvizek és szárazságok, de gazdasági nehézségek is közrejátszhatnak.
A FAO kiemelte, hogy 2017-hez képest tavaly 11 millióval csökkent az éhezők száma, ennek ellenére a helyzet riasztó, mert ez a szám évről évre meghaladja a százmilliót és ez az elhúzódó konfliktusok miatt előreláthatólag nem is fog változni. José Graziano da Silva, a FAO vezetője hangsúlyozta: ez a szám túl magas.
David Beasley, a jelentés készítésében szintén részt vevő Élelmezésügyi Világprogram (WFP) vezetője hozzáfűzte: „Ahhoz, hogy tényleg véget tudjunk vetni az éhínségeknek, a kiváltó okokkal – a konfliktusokkal, instabil állapotokkal és a klímasokkok hatásaival – szemben kell fellépnünk”.
A dokumentumot összeállító szakértők 2019-es előrejelzéseikben aggodalommal tekintenek a válság sújtotta országokra és szomszédjaikra. Figyelmeztettek, hogy különösen a számos szíriai menekültet befogadó Egyiptomban, Jordániában, Libanonban és Törökországban, valamint a mianmari rohingják százezreit befogadó Bangladesben jelentkezhet élelmiszerhiány.
A FAO szerint a venezuelai válság sem csupán önmagában a latin-amerikai államot érinti, hanem kiterjed a vele határos Kolumbiára, Ecuadorra és Perura is, így amennyiben nem csillapodik az ottani politikai helyzet, élelmiszerellátási vészhelyzet állhat elő.
Az ENSZ-szervezetek tavaly szeptemberben ismertetett adatai szerint 2017-ben mintegy 821 millió ember, vagyis a Föld minden kilencedik lakója szenvedett alultápláltságtól.
(MTI)
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Mit mond a nemzetközi jog egy ilyen lépésről? Valóban hadüzenetnek számítana az orosz állami vagyon elvétele és Ukrajnának adása? Erről kérdeztük ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Lesz ez még több is. Az állampolgárok fizetik meg az uniós vezetők dilettantizmusának az árát.
Még az ENSZ-főtitkár is elismerte, hogy sokan csalódottan távozhattak a rendezvényről a kőolajexportőr országok döntése miatt.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A miniszterelnök személyesen küldött ajándékot egy „Edina” nevű hölgynek, mellé pedig egy sokatmondó bibliai idézetet írt.
Ez igen, fiam, ügyes, magam is így csinálnám!
