Az 1620-ból származó képen Szent Margit vörös és fehér ruhát visel és egy keresztet tart a kezében, amellyel legyőzi a sárkányt.
Rubens egy elveszettnek hitt, Szent Margitot ábrázoló festményvázlatát a becsült ár többszöröséért, 1,3 millió euróért (417 millió forintért) árverezték el vasárnap Franciaországban.
Az 1620-ból származó képen Szent Margit vörös és fehér ruhát visel és egy keresztet tart a kezében, amellyel legyőzi a sárkányt.
A 43-szor 46 centiméteres, elveszettnek hitt olajképvázlatot egy hagyaték számbavételekor fedezték fel. A vázlatot Peter Paul Rubens flamand festőművész az antwerpeni jezsuita templom mennyezetének egy képéhez készítette – mondta el a hétvégi lille-i aukciót megrendező Mercier árverési ház munkatársa, Patrick Deguines.
1620-ban 39 táblaképet rendeltek Rubenstől a templom számára. A nagyszabású munkán Rubens egész műhelye dolgozott, a tanítványai is, ám a vázlatokat teljes egészében maga Rubens festette. Deguines hozzáfűzte, hogy a mester nem engedte ezeket eladni sem.
A templom plafonját 1718-ban tűzvész pusztította el, a mennyezet képei teljesen megsemmisültek.
Az elkészült festményvázlatok közül 33-at múzeumok őriznek, hat azonban eltűnt. Ezek között volt a Szent Margit-kép is, amelyet a közelmúltban fedeztek fel egy hagyatékban. A Mercier előzetesen 200-300 ezer eurót (64-96 millió forintot) várt a képért.
Idén egy New York-i aukción Rubens egy másik rajza, amely egy fiatal férfi aktját ábrázolta felemelt karokkal, 8,2 millió dolláros (2,3 milliárd forintos) rekordáron kelt el.
(MTI)
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A New Yorkban élő Kiss Emil úgy érezte, Magyarországon a helye a méregdrága képeknek.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
Szerinte fogadja el az eredményt, és menjen golfozni, ha Harris nyer.
A donyecki bányász, Alekszej Sztahanov Sztálin halála után már nem volt fontos. .
