Az 1620-ból származó képen Szent Margit vörös és fehér ruhát visel és egy keresztet tart a kezében, amellyel legyőzi a sárkányt.
Rubens egy elveszettnek hitt, Szent Margitot ábrázoló festményvázlatát a becsült ár többszöröséért, 1,3 millió euróért (417 millió forintért) árverezték el vasárnap Franciaországban.
Az 1620-ból származó képen Szent Margit vörös és fehér ruhát visel és egy keresztet tart a kezében, amellyel legyőzi a sárkányt.
A 43-szor 46 centiméteres, elveszettnek hitt olajképvázlatot egy hagyaték számbavételekor fedezték fel. A vázlatot Peter Paul Rubens flamand festőművész az antwerpeni jezsuita templom mennyezetének egy képéhez készítette – mondta el a hétvégi lille-i aukciót megrendező Mercier árverési ház munkatársa, Patrick Deguines.
1620-ban 39 táblaképet rendeltek Rubenstől a templom számára. A nagyszabású munkán Rubens egész műhelye dolgozott, a tanítványai is, ám a vázlatokat teljes egészében maga Rubens festette. Deguines hozzáfűzte, hogy a mester nem engedte ezeket eladni sem.
A templom plafonját 1718-ban tűzvész pusztította el, a mennyezet képei teljesen megsemmisültek.
Az elkészült festményvázlatok közül 33-at múzeumok őriznek, hat azonban eltűnt. Ezek között volt a Szent Margit-kép is, amelyet a közelmúltban fedeztek fel egy hagyatékban. A Mercier előzetesen 200-300 ezer eurót (64-96 millió forintot) várt a képért.
Idén egy New York-i aukción Rubens egy másik rajza, amely egy fiatal férfi aktját ábrázolta felemelt karokkal, 8,2 millió dolláros (2,3 milliárd forintos) rekordáron kelt el.
(MTI)
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Aztán hátat fordított és elsétált.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
„Nehéz akkor segíteni, ha az arrogancia találkozik a tudatlansággal, de megpróbálom” – fogalmazott az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
A brüsszeli lap szerzője próbálja megérteni miért fordult Románia lakossága a liberálisok helyett a radikális jobboldaliak felé.
