Magyarországnak 1264 migránst kellett volna átvennie, de megtámadta a brüsszeli döntést Budapest.
Május 15-ére tűzte ki az Európai Bíróság az Európai Bizottság Magyarországgal, Lengyelországgal és a Cseh Köztársasággal szemben indított úgynevezett kvótapere tárgyalásának időpontját – közölte az Igazságügyi Minisztérium (IM) pénteken az MTI-vel. A tárgyalás előkészítése keretében a bíróság kérdéseket is küldött, amelyekre az IM pénteken válaszolt, nyilvánvalóvá téve, hogy a magyar kormány továbbra is kiáll a kötelező migránskvóta ellen, „Magyarország sem az egyszeri, sem az állandó kvótából nem kér” – írták.
Kifejtették: a válaszokban a kormány úgy foglalt állást, hogy – a határozat jogszerűségének kérdésétől függetlenül – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 72. cikke lehetővé teszi, hogy a tagállamok igazolják egy kötelezettségszegési perben a kvótahatározat végrehajtásának elmaradását, így a nekik felrótt jogsértés nem állapítható meg. Magyarország emellett fenntartja, hogy a bizottság eljárása több szempontból jogsértő volt, ezért a keresetet el kell utasítani – tették hozzá.
Az egyszeri kvóta csak a kezdet, a brüsszeli „bevándorláspárti vezetés” valódi célja, hogy állandó, felső korlát nélküli, automatikus kötelező kvótát, áttelepítési mechanizmust vezessen be. Biztosak abban is, hogy ha a májusi európai parlamenti választáson a bevándorláspárti erők kerülnek többségbe, akkor újra napirendre fogják venni a migránsok kötelező elosztását – írták. A május 15-ei tárgyalás után az ügyben kijelölt főtanácsnok indítványt terjeszt majd elő, ítélet pedig idén nyáron vagy ősszel várható. Mivel a kvótahatározat hatálya 2017 szeptemberében lejárt, Magyarország álláspontja szerint nem lehetséges egy elmarasztaló ítélet visszamenő hatályú alkalmazása – emelték ki.
Az Európai Tanács 2015-ben hozott döntést arról, hogy Magyarországnak 1264 migránst kell átvennie, ezt a határozatot jogtalan döntés miatt az Európai Bíróságon Magyarország és Szlovákia megtámadta, de 2017 szeptemberében a bíróság elutasította a keresetet. Ezután a bizottság tavaly januárban beperelte Magyarországot a kvótaítélet végre nem hajtása miatt.
(MTI)
Kaja Kallas az Európai Unió külügyi főképviselője foggal-körömmel próbálta meggyőzni Belgiumot orosz eszközökből finanszírozott ukrán kölcsön szükségességéről.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi képviselője élesen bírálta azokat a békejavaslatokat, amelyek Ukrajna katonai létszámának korlátozását céloznák.
Az euroszkepticizmus minden eddiginél jobban terjed, egyre többen fordulnak el az EU-tól.
Megkongatta a vészharangot az AUR európai parlamenti képviselője.
Mostanra az is kiderült, hogy miért. A válasz minden eddiginél megdöbbentőbb.
Európa liberális véleményformálói abban bíznak, hogy a döntés nyomán Magyarországon is legálissá válhat a melegházasság.
Több mint kétszeresése emelnék a tartalékosok számát.
A tervezet szerint a NÉBIH tartaná nyilván az állatokat, a NAV pedig a behajtást végezné.
