Többnyire negatív nemzetközi reakciókat váltott ki az Egyesült Államok döntése, hogy elismeri Izrael fennhatóságát a terület felett.
Világos, hogy nem változott a Golán-fennsík jogállása - jelentette ki szóvivője szerint António Guterres, az ENSZ főtitkára hétfőn, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hivatalosan elismeri Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett.
„Az ENSZ-nek a Golán-fennsíkra vonatkozó politikája a Biztonsági Tanács vonatkozó határozataiban fogalmazódik meg, és ez a politika nem változott” Az Európai Unió álláspontja nem változott, továbbra sem ismeri el Izrael Golán-fennsík feletti fennhatóságát – jelentette ki Stéphane Dujarric szóvivő.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 1981-ben egyhangúlag elfogadott határozat leszögezte, hogy Izrael által "a törvényeinek, igazságszolgáltatásának és közigazgatásának a megszállt szíriai Golán-fennsíkra történő kényszerítése semmis, és semmilyen nemzetközi jogi hatálya nincsen". A határozat egyszersmind felszólítja Izraelt, vonja vissza a döntését.
Az ENSZ-főtitkárhoz hasonlóan foglalt állást az Arab Liga főtitkára, Ahmed Abul-Geit is, aki a MENA egyiptomi állami hírügynökség által kiadott közleményében leszögezte, hogy Trump elismerésével nem változik meg a Golán-fennsík státusza.
A Washingtonban tartózkodó Benjámin Netanjahu, aki meleg szavakkal többször is megköszönte Trumpnak a döntését, engedélyt kért az amerikai elnöktől, hogy izraeli borral kínálhassa meg a Fehér Ház személyzetét. Elmondta, hogy a legfinomabb goláni borból hozott magával, de tudván, hogy Trump elnök nem iszik bort, a személyzetét akarta megkínálni.
A választási kampány hevében előzőleg az izraeli kormányfő kijelentette, hogy Izrael "soha sem mond le" a Golán-fennsík legnagyobb részéről.
A damaszkuszi kormány „Szíria területi épsége elleni erőszakos támadásnak” nevezte a döntést - közölte egy magas ragú szíriai külügyi vezető a SANA hivatalos szíriai hírügynökséggel. A tárca szerint az amerikai lépés „a nemzetközi törvényesség lábbal tiprásának legmagasabb szintje”.
Oroszország Ahmed Abul-Geit, a damaszkuszi rendszer szövetségese, attól tart, hogy újabb „feszültséghullám” keletkezik a Közel-Keleten.
„Az ilyen dolgok - miután a törvények hatáskörén kívül történnek, és figyelmen kívül hagynak minden nemzetközi eljárást - sajnálatos módon valószínűleg csak tovább rontják a helyzetet” – hangsúlyozta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
A hivatalos bejelentés előtt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy az a Golán-fennsík izraeli fennhatóságának elismerésével kapcsolatos amerikai szándék a nemzetközi jog durva megsértéséhez vezet, akadályozza a szíriai válság és az egész közel-keleti helyzet megoldását.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hétfőn elfogadhatatlannak nevezte az amerikai döntést, és bejelentette, hogy fellép ellene - egyebek mellett az ENSZ-ben.
A libanoni külügyminisztérium szerint Trump elnök döntése minden békeerőfeszítést aláaknáz, és még jobban elszigeteli Izraelt. A tárca szerint a Golán-fennsík „szíriai arab” terület, és „egyetlen ország sem hamisíthatja meg a történelmet azzal, hogy egy területet egyik országból a másikhoz áttesz”.
Libanon hadiállapotban van Izraellel, amely megszállva tartott több dél-libanoni területet, ahonnan 2000-ben vonult ki. Libanon szerint Izrael továbbra is megszállva tartja a Sebbaa-tanyákat, Izrael pedig stratégiai fenyegetésnek tekinti a Hezbollah libanoni iszlamista szervezetet.
Az Európai Unió álláspontja nem változott, továbbra sem ismeri el Izrael Golán-fennsík feletti fennhatóságát - jelentette ki egy uniós szóvivő Brüsszelben még pénteken.
A Golán-fennsík nyugati részét Izrael 1967-ben foglalta el Szíriától és 1981-ben egyoldalúan kiterjesztette rá törvénykezését is. Ezzel lényegében magához csatolta a területet, amit a nemzetközi közösség mindeddig nem fogadott el.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
Áll a bál a fekete kontinensen.
A Fehér Ház kétértelmű nyilatkozatot adott ki ezzel kapcsolatban.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
Megnéztük, miként válik a „kontextusba helyezés” gazdasági értelemben jelentéseltolássá, és mit olvas bele a HVG a miniszterelnök gazdasági állításaiba.
A Berlinből hazatérő szakember egyelőre türelmet kért a szurkolóktól.
