Az UNHCR adatai szerint előző évben összesen 1,2 millió embernek volt szüksége áttelepítésre, azonban mindössze 56 ezer embert fogadtak be ténylegesen új országokban.
Világszerte menekültek százezrei várják annak lehetőségét, hogy új életet kezdhessenek valahol. Százból azonban mindössze ötöt fogadnak be hosszú távra biztonságos, fejlett országok – jelentette az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) kedden.
Az UNHCR adatai szerint előző évben összesen 1,2 millió embert tartottak számon, akiknek áttelepítésre volt szükségük, azonban mindössze 56 ezer embert fogadtak be ténylegesen új országokban.
A fejlett országok kevesebb, mint öt százalékát fogadták be annak az 1,2 millió menekültnek, akiket az ENSZ állandó jelleggel akart áttelepíteni szegényebb befogadóországokból az elmúlt év során.
Az UNHCR szóvivője Genfben elmondta, hogy 2018-ban kevesebb mint 56 ezer menekült vett részt az ENSZ áttelepítési programjában, hozzátette azt is, hogy ez a szám, illetve az ötszázalékos arány alacsonyabb, mint ahogyan ez az elmúlt három évben alakult.
Az UNHCR nyilvántartása szerint a legtöbb embert az Egyesült Államok fogadta be, mintegy 17 ezer főt, valamint további 7700-at Kanada, 5700-at Nagy-Britannia, 5100-at Franciaország és 4800-at Svédország.
A legsürgősebb, mintegy 80 ezer eset egyharmada Szíriából, egynegyede pedig Kongóból származott. Az érintettek kétharmada hazájában erőszaknak volt kitéve, különleges egészségügyi szükségletei voltak, vagy különösen veszélyeztetett lányok és nők voltak.
Az ENSZ által áttelepített személyek több mint egyharmada olyan szíriai volt, akik Libanonban, Törökországban vagy Jordániában kerestek menedéket.
A világszerte mintegy 20 millió menekült közül az UNHCR azonosítja azokat, akik valamilyen okból különösen sebezhetőnek számítanak, például gyermekek, illetve erőszak, kínzás vagy betegség elszenvedői.
Az UNHCR most egy olyan hároméves terv fejlesztésén dolgozik, mely révén növelni lehet az áttelepítések számát és bővíteni lehet az áttelepítési programban résztvevő fejlett országok számát.
(MTI)
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A miniszterelnök szerint az éghajlatváltozás árát nem fizethetik meg a gazdák.
Gyakorlatilag elkerülhetetlen az előrehozott választás.
Három bomba robbant, de az európai pusztítók voltak a legkegyetlenebbek, mikor kivégezték a csoportokba verődött tömeget.
