Sajtóhíreket cáfolt Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a The New York Timesban megjelent írás „csak egy nagy kövér kacsa”.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn visszautasította azokat a sajtóban megjelent állításokat, amelyek szerint korábban Oroszország javára dolgozott volna. „Soha nem dolgoztam Oroszország javára, ezt önök mindenki másnál jobban tudják” – mondta Donald Trump amerikai elnök a Fehér Ház előtt újságíróknak.
Trump a The New York Timesben és a The Washington Postban a hét végén hétvégén megjelentetett cikkeire utalt. A The Washington Post arról írt, hogy az elnök a 2017-es, Hamburgban a G20-országcsoport találkozójáűnak keretében, Vlagyimir Putyinnal tartott négyszemközti tanácskozásán Putyinnal elkérte a tolmács jegyzeteit és arra kérte őt, hogy a részletekről ne tájékoztassa még az amerikai kormány tagjait sem.
„Csak egy nagy kövér kacsa”
A The New York Times pedig meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt állította, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) 2017 tavaszán, James Comey igazgató menesztése után nyomozást indított Donald Trump elnök ellen, mert az volt a benyomása, hogy az elnök orosz érdekeket szolgál. A vizsgálatot két szálon indították meg: az elhárítás azt vizsgálta, hogy Donald Trump szándékosan vagy akaratlanul dolgozott-e Moszkva javára, a bűnügyi nyomozás pedig azzal foglalkozott, hogy Comey menesztésével az elnök akadályozta-e az igazságszolgáltatást.
Donald Trump az újságíróknak azt hangoztatta, hogy a The New York Timesban megjelent írás „csak egy nagy kövér kacsa”. Hozzátette: „azokat az embereket, akik ezt csinálták, rajtakapták, és közismerten csirkefogók”. Az elnök ezzel arra a két volt FBI-munkatársra utalt, akiknek hónapokkal ezelőtti kongresszus meghallgatásán kiderült, hogyan szövetkeztek ellene az irodán belül, hogy lejárassák őt. Trump azt mondta: „jót tett” az Egyesült Államoknak James Comey eltávolításával. A The Washington Post cikkével kapcsolatos kérdésre Trump úgy reagált: fogalma sincs, mi van az említett tolmács jegyzeteivel.
Fékek és egyensúlyok
A két cikk kisebb vihart kavar a washingtoni politika berkeiben. Lindsey Graham, dél-karolinai republikánus szenátor, a szenátus igazságügyi bizottságának tagja egy televíziós interjúban azt mondta, hogy az FBI-hoz fordul információkért a nyomozás részleteiről. Ha ez a vizsgálat valóban megtörtént, arról a kongresszusnak tudnia kell - mondta Graham. Egyúttal aggályokat is is megfogalmazott: „hogyan tehette ezt az FBI? Miféle fékek és ellensúlyok rendszere működik ott?” – mondta.
Demokrata párti kongresszusi politikusok arról nyilatkoztak vasárnap, hogy közelebbről megvizsgálják majd az ügyet és kongresszusi meghallgatásokat helyeztek kilátásba. Újságírói kérdésre válaszolva hétfőn Trump azt mondta: nem fogadja meg Lindsey Graham szintén vasárnap felvetett tanácsát, miszerint újra kellene indítani valamennyi kormányzati hivatal munkáját és utána kellene ismét megkezdeni a tárgyalásokat a demokrata párti politikusokkal az amerikai-mexikói határra tervezett fal építéséről.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
Pete Hegseth védelmi miniszter csütörtökön menesztette az amerikai hadsereg vezérkari főnökét és két másik tábornokot, miközben folytatódik az iráni háború.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Újabb dróntámadásról számolt be a Gazprom.
Valentina Matvijenko, az orosz Föderációs Tanács elnöke kijelentette, hogy Oroszország nem szándékozik elrabolni Volodimir Zelenszkijt, mert egy ilyen lépéssel az ország elveszítené nemzetközi tekintélyét és önbecsülését.
Ma már mindenki számára világos, hogy az ukránoktól minden szál a Tiszához vezet.
