Csak az unióban van jogunk a felejtéshez?

A „felejtéshez való jog” érvényesítéséről szóló jogszabály hatálya csakis az Európai Unióra vonatkozik, nem a világ összes országára – foglalt állást a Google mellett csütörtökön az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka.

A francia adatvédelmi hatóság (CNIL) és az amerikai keresőóriás közötti jogvitában eljáró francia bíróság 2016-ban fordult a luxembourgi székhelyű törvényszékhez előzetes döntéshozatali eljárás keretében. A CNIL szerint a felhasználók kérésére szerte a világon el kell távolítania a rájuk vonatkozó keresési adatokat.

Maciej Szpunar főtanácsnok azonban úgy vélekedett, hogy a vonatkozó szabályozás kizárólag az EU-n belül érvényes, a harmadik országokból beérkező kérelmeknek nem kell eleget tenni a jelenlegi előírások alapján.

Az indítvány szerint kiegyensúlyozott megoldást kell találni a „felejtéshez való jog”, a nyilvánosság információhoz való legitim joga, az adatvédelem, valamint a magánélet védelmének joga között, ezért minden esetet egyenként mérlegelni kell.

Sajtóhírek szerint az ügyben néhány hónapon belül várható ítélethirdetés.

A főtanácsnoki indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.

Az Európai Bíróság egyik 2014-es ítélete alapján vezették be a „felejtéshez való jogot”, amelynek értelmében az internetes cégek bizonyos esetekben kötelezhetőek az online keresőmotorok eredményeiben megjelenő személyes információk eltávolítására.

A Google-höz azóta több millió törlési kérelem érkezett be.

A most is alkalmazott, úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi, hogy a tagországok bíróságai a közösségi jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az Európai Bíróság elé.

(MTI)