A brazil kormány a venezuelai parlament ellenzéki elnökét ismeri el az ország törvényes államfőjeként.
Jair Bolsonaro brazil elnök csütörtökön megfogadta, hogy minden tőle telhetőt megtesz a rend és demokrácia helyreállítása érdekében Venezuelában.
A brazil kormány még szombaton bejelentette, hogy Juan Guaidót, a hatalmától megfosztott, ellenzéki többségű venezuelai parlament elnökét ismeri el Venezuela törvényes államfőjeként, a heves nemzetközi tiltakozások ellenére január 10-én beiktatott szocialista Nicolás Maduróval szemben. Guaidó, bár nem nyilvánította magát elnökké, a múlt héten bejelentette: kész ideiglenesen átvenni az elnökséget és új választásokat kiírni, amennyiben számíthat a nép, a hadsereg és a nemzetközi közösség támogatására.
„Továbbra is megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy helyreállítsuk a rendet, a demokráciát és a szabadságot ott (Venezuelában)” – hangsúlyozta Bolsonaro egy videóüzenetében, amelyen Miguel Ángel Martínnal, a száműzetésben működő, venezuelai ellenzék által választott legfelsőbb bíróság vezetőjével volt látható.
„Ellenállásra szólítjuk a venezuelai népet, és arra, hogy legyenek bizalommal, mert hiszek abban, hamarosan jön a megoldás” – jelentette ki a brazil elnök.
Ernesto Araújo brazil külügyminiszter csütörtökön egy venezuelai ellenzéki küldöttséget fogadott, amelyet Antonio Ledezma, Caracas volt polgármestere vezetett. A brazil külügyi tárca közleménye szerint egyebek között elemezték a venezuelai politikai helyzetet és megvitatták Guaidó készségét arra, hogy átvegye ideiglenesen az államfői teendőket. A minisztériumi állásfoglalás szerint megvitattak a venezuelai demokrácia helyreállítását célzó „konkrét intézkedéseket” is, bár a közlemény ezt nem részletezte. A caracasi vezetés egyelőre nem reagált.
A brazil külügyi tárca szerint a venezuelai ellenzék képviselői arról számoltak be, hogy 300 ezren éheznek Venezuelában, s több mint 11 ezer újszülött hal meg évente a gyógyszerhiány miatt, a „Maduro diktatúrája által elkövetett csendes népirtásban”. Ezzel párhuzamosan Maduro állami televízióban közvetített beszédében bejelentette, hogy Venezuelába érkezik kétezer kubai orvos, akiket Brazíliából vont ki a karibi szigetállam Bolsonaro fenyegetései miatt.
„A jövő héten különleges rendezvényen ünnepelhetjük kétezer háziorvos érkezését, akiket Kuba küldött. Brazíliából jönnek” – mondta Maduro. „A brazíliai fasizmus véget vetett az egészségügyi programnak és a kétezer orvos Venezuelába jön” – hangoztatta a venezuelai elnök. Maduro ugyanakkor nem említette, hogyan fog a súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válsággal küzdő Venezuela a kubai orvosok szolgálataiért fizetni.
A brazil elnök korábban azt állította, hogy a „Több Orvos” (Mais Médicos) nevű egészségügyi programban mintegy 11 ezer orvos rabszolgaként dolgozik a kubai vezetésnek, amely elveszi fizetésük 75 százalékát. Bolsonaro ugyanakkor hangsúlyozta: kész a programot fenntartani azzal a feltétellel, ha a kubai szakemberek a teljes fizetésüket megkapják, és kivihetik a családtagjaikat Brazíliába.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Nagy átalakuláson ment át a klub.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Elkezdődni ugyanis valójában akkor kezdődött el, amikor az Egyesült Államok Venezuelában lekapcsolta Nicolás Maduro elnököt, és megkezdődött a rezsim méretre vágása. Kohán Mátyás írása.
A baráti Venezuela kiesése után a kommunista szigetállam az összeomlás szélén áll, ezért az elnök szerint azt csinálhat vele, amit akar.
Venezuelától Iránig felforgatta a világot.
Mélyreható, valódi reformok kezdődtek, amelyek megvalósulásával Venezuelának tényleg jobb lesz.
A miniszterelnök számításai szerint hajnalra kész is lesz a húsvéti finomság, reggel mér ehetnek is belőle az unokái.
G. Fodor Gábor a Mesterterv legutóbbi adásában rámutatott, hogy napjainknak az energia lett a legfontosabb kérdése.