Franciaország megálljt parancsolt Magyarország ügyében – ez az Európai Unió jövőjét is befolyásolja
Brüsszel döntése aláásná az egyik legfontosabb uniós elvet.
December 21-én a Szlovén Demokrata Párt (SDS) és a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) alkotmányos vád emelésére irányuló javaslatot nyújtott be Marjan Šarec kormányfő ellen. Az ellenzék szerint a kormány hátrányos helyzetet teremt a magán általános iskolákra – így a katolikus magániskolákra – nézve azáltal, hogy számukra a közoktatási programok végrehajtásához csupán 85 százalékos állami támogatást biztosít.
Az ügy hátterében az áll, hogy a szlovén Nemzetgyűlés december 20-i ülésén 44 nem és 31 igen szavazattal elutasította az Oktatás szervezéséről és finanszírozásáról szóló törvény módosítását. Janez Janša, a Szlovén Demokrata Párt vezetője azért kezdeményezte a törvénymódosítást immáron ötödször, mert az Alkotmánybíróság egyik 2014-es határozata kimondta, hogy a jelenlegi oktatási törvény ütközik a szlovén alkotmány rendelkezéseivel. Az alkotmánybírói testület szerint a jelenlegi oktatási jogszabály diszkriminatív állapotot teremt azzal, hogy a magán általános iskolák jelentősen kevesebb mértékű állami támogatást kapnak, mint a közintézmények.
A törvénymódosító javaslat elutasítása után, az alkotmánybírósági határozatra hivatkozva két ellenzéki párt alkotmányos vád emelésére irányuló javaslatot nyújtott be a miniszterelnök ellen. Állításuk szerint a kormány figyelmen kívül hagyja az Alkotmánybíróság döntését, ezáltal a magániskolákban tanuló hallgatók hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. A két ellenzéki párt úgy véli, hogy a baloldali kormánykoalíció ideológiai okokból hátráltatja az alkotmányt sértő törvény módosítását. Jernej Pikalo oktatási miniszter azt ígérte, hogy még az év elején egy átfogó megoldást fognak a Nemzetgyűlés elé terjeszteni, és már a következő tanítási ciklusra lezárulhatnak a viták a finanszírozás kérdése körül.
A két ellenzéki párt azonban úgy látja, hogy a jelenlegi miniszterelnök gyengeségét mutatja, hogy a kormány nem tud eleget tenni a közel 4 éves alkotmánybírósági határozatnak . Súlyos alkotmánysértéssel és hanyagsággal vádolják a kormányfőt és kormányát, véleményük szerint „jogállam és a jóléti államok intézményeiben helyrehozhatatlan károkat és bizalomvesztést okoztak” a tétlenségükkel. A jelenlegi a negyedik alkotmányosvád-kezdeményezés Szlovénia történelmében. Mindegyiket a Szlovén Demokrata Párt indítványozta, és egyik sem járt sikerrel.