Nikol Pasinján ügyvezető kormányfő Én lépésem elnevezésű pártszövetsége szerezte meg a szavazatok 70,43 százalékát a vasárnap Örményországban tartott előrehozott parlamenti választásokon.
Nikol Pasinján ügyvezető kormányfő Én lépésem elnevezésű pártszövetsége szerezte meg a szavazatok 70,43 százalékát a vasárnap Örményországban tartott előrehozott parlamenti választásokon; a korábban kormányzó Örményország Köztársasági Pártja a voksok 4,7 százalékával nem érte el a törvényhozásba kerüléshez szükséges 5 százalékos küszöböt.
A jereváni törvényhozásba Pasinján politikai erején kívül két másik párt is bekerült: a Virágzó Örményország, amely a szavazatok 8,27 százalékát szerezte meg, illetve a Megvilágosult Örményország a voksok 6,37 százalékával – közölte az örmény választási bizottság hétfő reggel a leadott voksok összesítését követően.
A végleges eredmények kihirdetését követően az ügyvezető miniszterelnök Facebook-üzenetében azt írta: büszke a hatalmas örmény népre. „Hatalmas, hatalmas, hatalmas nép. Szeretlek mindannyiótokat, büszke vagyok rátok és fejet hajtok előttetek" – olvasható a bejegyzésben.
„Az örmény választópolgárok forradalmi többséget hoztak létre a törvényhozásban" – jelentette ki újságíróknak Pasinján még az első eredmények közzétételét követően pártszövetsége székhelyén.
A 43 éves politikus idén májusban került hatalomra több hetes, a korrupció ellen indított, kormányellenes megmozdulások eredményeképpen. Pasinján azonban októberben lemondott tisztségéről azzal a szándékkel, hogy később feloszlassák a parlamentet és előrehozott választásokat tartsanak.
Októberben a parlament rendkívüli ülésén szavazott az új miniszterelnök személyéről, de Pasinjánra nem szavazott senki. Az örmény alkotmány szerint ha a törvényhozásnak kétszer egymás után nem sikerül miniszterelnököt választania, a parlamentet fel kell oszlatni, és előrehozott választásokat kell kiírni.
A legutóbbi, 2017. április 2-i választásokon a tíz éve hivatalban lévő Szerzs Szargszján államfő vezette Örményország Köztársasági Pártja győzött. Egy évvel később, 2018. április 17-én a parlament Szargszjánt választotta meg az elnöki hatáskörök rovására megerősített kormányfői tisztségre. A korrupcióval és hatalomátmentéssel vádolt politikus ellen tiltakozások, tüntetések kezdődtek, s ő egy héttel később lemondásra kényszerült.
A parlament május 8-án - második nekifutásra - az ellenzéki vezető Nikol Pasinjánt választotta miniszterelnökké, akire a stabilitás megőrzése érdekében 11 kormánypárti képviselő is igennel voksolt. A törvényhozásban azonban Szargszján pártja maradt többségben.
Mintegy 2,5 millió szavazásra jogosult járulhatott vasárnap az urnákhoz. Az örmény alkotmány nem határoz meg részvételi küszöböt, így a megjelentek száma nem befolyásolja majd az előrehozott választások érvényességét.
(MTI)
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Ezek a kutatások sem a köz, sem a szakma érdekeit nem szolgálták, ellenben növelték a felmérések készítőivel szembeni bizalmatlanságot generális értelemben is. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatójának írása.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
