A (magyar) jövőkutatás 50 éve

A jövőkutatás talán soha nem volt ilyen nehéz helyzetben, mint ma, és talán még sosem volt akkora szükség rá, mint eddig bármikor. A technológia egyre több lehetőséget és fejlődési irányt mutat fel az egyre bővülő adatok tengerében, és ez bizony egyre nagyobb kihívások elé állítja nemcsak a tudósokat, hanem a döntéshozókat is. Nem a véletlen műve, ha olyan érzése van az embernek, hogy nemcsak a szénakazal jóval nagyobb (adatok), hanem a tű is sokkal kisebb lett (trend).

Ráadásul sokan gondolják, hogy a világ oly mértékben fel fog gyorsulni, hogy arra korábban még sosem volt példa. Mások meg szilárdan hiszik, hogy a mai trendeket kivetítve meg lehet jósolni, hol fogunk tartani 50 vagy 100 év múlva.

Nos, valóban így van ez? Kezdjük azzal, hogy mi is történt, mondjuk 1908-ban! A Monarchia és Szerbia szoros kereskedelmi megállapodást kötött egymással, és ugyanebben az évben rasszista zavargás robbant ki Springfieldben (Illinois, USA), ahol 5000-nél is több szélsőséges fehér hajtóvadászatot indított a feketék ellen. Ha már Amerika: ugyanebben az évben a Ford gyár elkezdte gyártani a legendás autót, a világhírű T-modellt. Ekkor már a levegőben lógott egy még nagyobb változás: a Wright-fivérek repülőgép-szabadalmán épphogy megszáradt a tinta az amerikai szabadalmi hivatalban. Szintén ebben évben lépett trónra az (utolsó) kínai császár.

Ugorjunk 50 évet! A két, elsősorban az európaiak által vívott világháborút követően létrejött az Európai Gazdasági Közösség, alig 13 évvel azután, hogy 70 milliónál is több áldozatot és katonát temettek el világszerte. (Ma már 13 évente egymilliárddal nő a Föld népessége.) Hruscsov hatalomra került, Sztálin halála után a katonai szuperhatalomként felemelkedő Szovjetuniót vezetve, és azt ígérte, hogy hamarosan nemhogy utolérik, hanem lehagyják az Egyesült Államokat. Mindeközben létrejött az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA, ahol hivatalosan még mindig elkülönítették a fehéreket és a feketéket, sőt, még a hivatal mellékhelységeit se használhatták közösen az eltérő bőrszínű emberek. Kínában a Nagy Ugrásnak nevezett program keretében kommunák tömegei jöttek létre teljes gazdasági-társadalmi felfordulást és tömeges éhezéseket hozva.

Mi történt újabb 50 évvel később, 2008-ban? Londonban sikeresen elvégezték az első bionikus szemgolyót tartalmazó szemműtétet egy vak páciensen, és a Newcastlei Egyetemen létrehozták az első ember-szarvasmarha hibrid embriót. Genfben beüzemelték a Nagy Hadron Ütköztetőt, amely igazolja az ún. Higgs-bozonokat is, újraértelmezve a világegyetemről alkotott képünket. Pekingben lezajlott minden idők egyik legsikeresebb olimpiája, sosem látott gazdasági növekedés közepette, és a kormányzat immáron elmondhatta, hogy kínaiak százmilliói kerültek ki a mélyszegénységből alig 30 év alatt. A XIX. században eredetileg még rabszolgapárti Demokrata Párt színeiben induló Obama megnyeri a választásokat, és ő lesz az USA első, színes bőrű elnöke. Mindeközben kibontakozott az évszázad egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági válsága, amelyet gyakorlatilag senki sem jelzett előre.

Ezek után tényleg a fantázia birodalmába tartozik az, hogy például Magyarország Európa öt legjobb országa közé kerülhet-e 2058-ra vagy akár már 2030-ra? Nos, a történelmi példák talán azt sejtetik, hogy semmi sem lehetetlen, még az sem, ami teljesen kizárt volt egykoron.

A szerző a Miniszterelnökség stratégiai kutásokért felelős miniszteri biztosa.