Konferenciabeszámoló: Nemzeti identitás – alkotmányos identitás

Balla Péter rektori köszöntője után Törő Csaba dékán nyitotta meg a konferenciát. A tanácskozás két részből állt. Az első szekció levezető elnöke Stumpf István alkotmánybíró és egyetemi tanár volt, aki elmondta, hogy az Alkotmánybíróságnak nagy szerepe van a nemzeti szuverenitást védő intézmények kialakításában, hiszen egyfajta doktrinális hátteret biztosít az absztrakt jogfogalmaknak. A panel első előadásában Rixer Ádám egyetemi tanár az állam új funkciójáról beszélt. Véleménye szerint napjainkban a direkt kapcsolatépítés, közösségépítés és identitásépítés szerves része, meghatározó eleme az állam. Úgy látja, hogy az identitáskérdés politikai és jogi törésvonalakat is a felszínre hozott. Elmondta, hogy az állam egyre több olyan kisközösségi szférába lép be, ahonnan a rendszerváltozás idején kivonult. Ez azért történhet meg, mert az államnak mindig is volt késztetése arra, hogy paternalista módon beavatkozzon és egyfajta pótlólagos szerepet töltsön be az állampolgárok életében, hiszen a civil törekvések nem feltétlenül tudják megvalósítani a kívánt eredményeket. Magyarország esetében lényeges, hogy amikor az állam elkezdi megtölteni tartalommal saját identitásfogalmát, akkor abban nagy szerepe van a múltbéli értékek újjáélesztésének: a történeti alkotmány vívmányainak, a keresztény kultúrának és az önazonoságnak.

Kiss Paszkál, a KRE intézetvezető habilitált egyetemi docense a nemzeti identitást szociálpszichológiai nézőpontból vizsgálta meg. Szerinte a nemzeti identitás összetevői a közös terület, a mítoszok és a történelmi emlékek, a nyilvános kultúra, az azonos jogok, valamit az egységes gazdaság. A „valahova tartozás” motívumát pedig a nemzeti érzés, a kötődés, a nemzet vonatkoztatási kerete adja meg. Véleménye szerint a kontextus szerepe fontos, s a legfőbb kérdés az, hogy kihez képest fogalmazzuk meg magunkat. Magyarország esetében különösen fontos a nemzeti küldetés, a történelmi reprezentáció és az alkotmányozó szerep. Kiss Paszkál az Eurobarometer 2018-as felméréseinek eredményét is bemutatta. Eszerint az európaik többsége a városához, az országához kötődik leginkább, illetve Európához mint kulturális identitáshoz közelebb érzik magukat, mint az Európai Unióhoz.

Csink Lóránt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense az identitás értékéről tartott előadást. A Brexit-kampányra reflektálva elmondta, hogy a szuverenitás megfizethetetlen. Éppen ezért nem gazdasági alapú a kilépés megközelítésre, hanem elvi alapú döntésre van szükség – véleménye szerint. Felmerül a kérdés ebből adódóan, hogy „forintosíthatók-e” az efféle döntések? Az ilyen dilemmák jelzik, milyen ára van az identitásnak a 21. század Európájában. Csink Lóránt azt is hozzátette, hogy az identitás nem állandó érték, hanem dinamikusan változik a folyamatos tanulás eredményeként.

Chronowski Nóra, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem habilitált egyetemi docense „A magyar Alkotmánybíróság szerepe az alkotmányos identitás azonosításában” címmel tartott előadást. Szerinte az alkotmányos önazonosság védelme alkotmányos kötelezettség. Az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkében is megjelenik az általa említett kitétel, hiszen az EU-s dokumentum idézett része is a szuverenitáselemek tiszteletben tartására hívja fel a figyelmet. Chronowski megállapításai között szerepelt az a tény, hogy a magyar Alkotmánybíróság vizsgálhatja, hogy az EU keretében a közös hatáskörgyakorlás sérti-e Magyarország alkotmányos önazonosságát. Példaként említette a szabadságjogokat, a hatalommegosztás követelményét, a közjogi autonómiák tiszteletét, a vallásszabadságot, a törvényes hatalomgyakorlást és a parlamentarizmust. A docens továbbá arra is rávilágított, hogy a szuverenitás és az alkotmányos önazonosság számos ponton érintkezik, így a rájuk vonatkozó kontrollt egymásra tekintettel kell elvégezni.

Korhecz Tamás alkotmánybíró, az UNION Egyetem Jogi és Üzleti Tanulmányok Karának egyetemi tanára „Identitás és autonómia a szerb Alkotmánybíróság gyakorlatában” című előadásában elmondta, hogy az emberi és kisebbségi jogok védelme Szerbiában alapérték. A szerb alkotmány inkább szimbolikus, mint deskriptív jellegű, ám a jogállamiság, a hatalmi ágak elválasztása és a polgári demokrácia kitételei mind megjelennek benne. Korhecz úgy gondolja, hogy Szerbiában az identitás része az autonómia, mivel az alkotmányban mind a területi, mind a kisebbségek autonómiája megjelenik.

Varga Attila, a Sapientia EMTE docense az identitás és autonómia kérdéseiről beszélt a román Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében. Elmondta, hogy Románia alkotmányában megjelenik a kisebbségek identitásához való joga, s ennek vallási, etnikai és alkotmányos garanciái is vannak. Az autonómiának pedig három formáját nevesíti a dokumentum: a felekezeti, egyetemi és a helyi önkormányzatok autonómiáját. Az alkotmányos identitással kapcsolatban hiányosságként róható fel az, hogy Romániában nem alakult ki esetgyakorlat ebben a témakörben.

A konferencia második részét Trócsányi László, igazságügyi miniszter, egyetemi tanár nyitotta meg előadásával. Prezentációjában elmondta, hogy szerinte a nemzeti alkotmány egyszerre memoár és egy jövőbe mutató, népösszetartó projekt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió a tagállamoktól nyeri szuverenitását, illetve, hogy a tagállamok alkotmányos tiszteletben tartása az egység szükséges letéteményese. Schanda Balázs alkotmánybíró kifejtette, hogy Magyarország Alaptörvényének Nemzeti hitvallása a kereszténység múltbeli eseményeihez nyúl vissza. Úgy véli, hogy az Európai Unióban zajló folyamatok egyelőre homályosak, ugyanis nem látni, hogy a szekularizációhoz vagy a vallási sokféleséghez vezetnek-e a mostani tendenciák. Megjegyzi, hogy az Alaptörvény nem intézményesíti a kereszténységet, inkább egy értékelkötelezett dokumentumként írható le.

Varga Zs. András alkotmánybíró azt hangsúlyozta előadásában, hogy az identitás bonyolult, sok összetevős rendszer. Korszakonként és az egyén életében is változik, továbbá az identitások versengenek egymással. A z alkotmánybíró azt is kiemelte, hogy az identitás kérdése sokszor vezetett bíróságok közötti vitákhoz. Cservák Csaba, a KRE habilitált egyetemi docense pedig azt vázolta fel a hallgatóság előtt, hogy a hatalommegosztás egy történeti alkotmányokon átívelő intézmény, amely szorosan összefonódik az alkotmányos identitás kérdésével. Az egész napos konferenciát Szakály Zsuzsa és Tribl Norbert zárták, akik a Szegedi Tudományegyetem jogi karának képviseletében a stabilitás, örökkévalóság és önmeghatározás elvi kérdéseit, valamint a nemzeti alkotmányok funkcionális változásáról értekeztek.

A beszámolót készítette Tóth Klaudia, az NKE hallgatója. A beszámoló elkészítésében nyújtott segítséget köszönjük a rendezvény szervezőinek.