Gulyás Gergely: A nagykoalíció nem tesz jót a demokráciának

 „A szabadság az, hogy a másiknak azt is megmondhatjuk, amit nem akar hallani” – hangsúlyozta Martin Kastler, a Hanns-Seidel-Stiftung Közép-Európa Projektjének regionális vezetője szerda este a Mathias Corvinus Collegiumban, ahol Katja Leikert, a CDU/CSU frakcióvezető-helyettese, Katrin Staffler, a német szövetségi parlament európai ügyekért felelős bizottságának tagja, CSU-képviselő és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter részvételével tartottak kerekasztal-beszélgetést a német politika jelenlegi helyzetéről.

Kastler köszöntőjében hozzátette: „Nem elég, hogy mi van most, célunk, hogy válaszokat keressünk mindarra, hogy mi lesz a jövő.” Beszédében kitért a magyar-német évszázados jókapcsolat fontosságára és hangsúlyozta, hogy a sajátos nézőpont bizonyos kérdésekben nem negatívum, hanem ezen különbségek előremutatóak, hiszen ez csak a kölcsönös kommunikációt segíti elő.

Októberben két jelentős tartományi választást is tartottak Németországban és mindkét választáson gyengébben szerepelt az előzőekhez képes a CDU/CSU. Bajorországban a CSU 85 mandátumot szerzett a 205 fős tartományi parlamentben, míg a hesseni tartományi választáson a 137 helyből csak 40-et szerzett a CDU. Ennek okára keresték a választ a meghívottak. A beszélgetést Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium ügyvezető igazgatója moderálta.

„Nyáron nagy vita bontakozott ki a CSU és CDU között a migrációt illetően, sok bizalmat veszítettünk és ez egyértelműen gyengítette az uniót” – hívta fel a figyelmet Leikert. A választási kudarc azonban nem csak ennek tudható be. „Megfigyelhető, hogy a kötödések csökkennek a német társadalomban az individualizáció eredményeképpen. A magas életszínvonal, az oktatás és az egészségügy sikeressége, a jó körülmények teret engednek annak, hogy a választópolgárok más kérdésekkel is foglalkozzanak. Nem véletlen, hogy a zöldek erősödnek, egyre több választót érdekelnek az általuk felvetett kérdések, és valóban, ezek nagyon komoly kérdések is” – emelte ki Leikert asszony. 

„Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy komoly befolyása van a szövetségi politikának a tartományi eredményekre is” – mondta Katrin Staffler. Újra és újra felmerültek szövetségi kérdések a választások alatt, de mivel folyamatos vita volt kormányzati szinten bizonyos résztvevők között, „az emberek nem tudták, hogy hol vannak a súlypontok, hogy véghez lehet-e egyáltalán itt még vinni valamit”.  

Nem jó a nagykoalíció a demokráciának

Gulyás Gergely felhívta a figyelmet, hogy a II. világháború óta nem voltak ilyen gyenge eredmények Németországban, mint a mostani választásokon. „Igaz, hogy más a politikai kultúra itthon, mint Németországban, azonban két fő okát látjuk mi, Magyarországról ezeknek az eredményeknek – említette – az egyik tagadhatatlanul a migráció, a másik a már említett belső viták”. A biztonságérzet hiánya felülírja a jólétet és a belső konfliktusok bizonytalanná teszik a választókat. Egyértelmű, hogy a német nép nem szereti a vitákat, de a nagykoalíció integráló ereje elveszett. Igaz, hogy Bajoroszágban az emberek 60-61 százaléka még mindig jobbra szavaz, de három részre szakadt ez a bázis. „A néppártok veszte mindig a nagykoalíció és a nagykoalíciók sosem tesznek jót a demokráciának” – hangsúlyozta a miniszter. Mind személyi mind strukturális újrakezdés kell.

Gulyás Gergely utalt rá, hogy szerinte a CDU-CSU annyira középre tolódott, hogy már nincs különbség közte és a szociáldemokrata SPD között, és hogy éppen markánsabb jobboldali politikára van szükség, amit a több mint 10 százalékos AfD is bizonyít. A két német azonban inkább a középen maradás mellett érvelt, sőt a zöldek témáinak fontosságára hívta fel a figyelmet.

Állítólag a németek megtanultak integrálni

Staffler képviselőasszony azonban egyértelműen „jövőbe mutatónak” nevezte, hogy új pártelnökök lesznek, azonban azt is kiemelte, hogy nem lesz megoldás, ha a továbbiakban is csak vitatkozik egymással a CSU és a CDU. „Nyugodt tényeken alapuló tárgyilagos vitára és nem veszekedésre van szükség a sikerhez.”

A CDU jövőjét illetően Leikert csak annyit mondott, hogy „2015 egyértelműen traumatikus jelenség volt a párton belül, mára azonban lezárult mindez, megtanultunk integrálni és tovább kell lépnünk”. A problémákat meg kell oldani, de nem lehet mindig a múltból nézve jövőt építeni. „A három új elnökjelölt között még nincs igazi kedvenc, meg kell várni a jelöltbemutatókat.”

„Vannak és lesznek nézeteltérések a német és a magyar fél között, már csak politikai kultúránkból eredendően is – hívta fel a figyelmet Gulyás –, mindemellett azonban tudni kell kategorizálni. Melyek azok a kérdések, melyekben feltétlen egyet kell értenünk és melyek azok, amelyekben nem. A szabadságról, jogról és demokráciáról alkotott kép közös, a családpolitikáról, házasság fogalmáról, migrációról, párhuzamos társadalomról azonban lehet, sőt kell is, hogy legyen véleménykülönbség. Hiszen a különböző vélemények elfogadása közös európai érték” – hangsúlyozta Gulyás. 

Éppen ezért nagyszerű választás Manfred Weber a Néppárt élére, „hiszen ő a közös pontok kidomborítja” – véli Staffler. Előtérbe kell állítani véleménye szerint a demográfiai kérdéseket, nagy hangsúlyt kell fektetni a családpolitikára: „Weber egy hídépítő.”

Nem szabad az EU-ra mutogatni?

Gulyás kiemelte, hogy az elmúlt négy és fél évben tevékenykedő Európai Bizottság a leggyengébbek egyike volt az eddigiek közül. „Sem a migrációs hullámra, sem a Brexitre nem tudtak megoldást nyújtani, éppen emiatt a tárgyszerű kritikáknak helye van.” A kormány bízik abban, hogy egy újszerű és prosperáló néppárti bizottság tudja átvenni a választások után az Unió vezetését. „Optimista vagyok, mert kritikusan látom a jelent” – mondta a miniszter. 

Gulyás azt is megjegyezte, hogy nem tart jó bizottsági elnöknek egy olyan embert, aki Trianont, illetve Erdély Romániával való egyesülését közös európai ünnepnek kiáltja ki. Ez minden magyar érzékenységét sérti – mutatott rá. Azt is elmondta, miután a németek megvédték a berlini bevándorlási politikát, hogy a visegrádi négyekben négy másik EP-frakcióhoz, pártcsaládhoz tartozó párt kormányoz, de mindegyik egyetért a migráció keményvonalas kezelésében, mivel ezt várják el ezek a társadalmak, itt nincs mozgástere egy politikusnak. 

Leikert szerint azonban „tökéletes munkát végzett a Jean-Claude Juncker által vezetett Bizottság és talán pozitívan is lehetne látni a jelent”, hiszen csak ez az előremutató hozzáállás. „Nem negatív kép kell folyamatosan, sokkal fontosabb lenne a pozitív dolgok kihangsúlyozása.” – véli a képviselő. „Tipikus európai viselkedés, hogy mikor rosszul megy valami akkor az Európai Unióra mutogatunk – mondta Staffler –, ezt azonnal abba kell hagynunk.” A képviselőasszony emellett kiemelte, hogy stabil kormányzásra alkalmas eredményeket vár a 2019-es EP választásoktól és bízik abban, hogy a magyar és a német fél a későbbiekben is sikeresen együtt tud majd működni a fontos kérdésekben. Leikert asszony kifejtette azt is, hogy fontos a vallások egyenlősége, a befogadás és megértés, megjegyezve, hogy az iszlám egy békés vallás.

Az estét Frank Spengler a Konrad-Adenauer-Stiftung elnöke zárta beszédével, melyben kiemelte, hogy fontos az „azonos szemmagasságból” lefolytatott beszélgetések és viták.

Az estet a Mathias Corvinus Collegium, a Hanns-Seidel-Stiftung, a Konrad-Adenauer-Stiftung és a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezte.

Fotók: Konrad Adenauer Stiftung