Izrael leendő vezetője lehet a konzervatív „jégkirálynő” – Ajelet Saked portréja

„Ajelet Sakedet a múltban már sokszor becsülték alá” – kezdi portrécikkét a baloldali-liberális Há’árec Ajelet Saked izraeli igazságügy-miniszterről, a vallásos-nacionalista Bajit Jehudi (Zsidó Otthon) párt politikusáról.

Saked a 2013-as Kneszet-választást követően került az izraeli parlamentbe, majd 2015-ben lett miniszter, s pozícióját azóta is sikerrel tartja. A sajtóban előszeretettel cikkeznek fiatal életkoráról (Saked jelenleg 42 éves), erősen jobboldali nézeteiről, illetve kimért, szinte rideg stílusáról,

A lap azonban egy női politikus esetében szinte méltatásnak számító sorait a szokásos balos vádtengerrel folytatta: Saked antidemokratikus, rasszista, és NGO-ellenes politikát akar folytatni. A Há’árec egy másik cikkének pedig – nyilván azért, mert balról nem szexizmus az ilyesmi – a következő címet adta: „Kit érdekel, ha gyönyörű? Ajelet Saked veszélyes!” 

A magyar konzervatív szemében rögtön felkelti az érdeklődést, amikor valakit a Soros György mellett rendszeresen kiálló Há’árec veszélyesnek minősít, s így érdemes jobban utánanézni, hogy ki is az a politikus, akit az új, „jobboldali Golda Meirként” emlegetnek. Saked szekuláris zsidó nő, ami rögtön kuriózumnak számít a vallásos Bajit Jehudiban. Tel-Avivban született, a férje hivatásos katona, ő maga pedig mérnök és programfejlesztő. Két évet dolgozott Benjamin Netanjahu jobboldali miniszterelnök irodájában, majd 2008-ban távozott onnan a Bajit Jehudi elnökével, Naftali Bennettel együtt, aki jelenleg oktatási- és diaszpóra-ügyi miniszter.

Nézeteivel kapcsolatban a baloldali kritikát félresöpörve is megállapíthatjuk, hogy azok erősen konzervatívak. A 2013 januárjában felállított déli határkerítésről úgy nyilatkozott, hogy ha az nem lenne a helyén, akkor „Afrika lopakodva meghódítaná országunkat”. Saked meg van győződve arról, hogy Izrael megtarthatja zsidó többségét „anélkül, hogy sértenénk Izrael arab lakosainak jogait”. Igaz, jogfelfogásával kapcsolatban egyértelművé tette, hogy

és csupán az egyéni jogok terén hajlandó a demokratikus elveket a zsidó többség elve elé helyezni. 

A Há’árec másik szélsőbaloldali szerzője, Gideon Levi szerint Saked ellenséges az arabokkal szemben, nem akar létrehozni palesztin államot, és nacionalizmusát „az emberi jogok elé helyezi”. Utóbbival valószínűleg arra utalt, hogy Saked erősen kritikus a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott Új Izrael Alap (NIF) tevékenységével, illetve a Brüsszel által finanszírozott baloldali izraeli civil szervezetekkel szemben. Saked továbbá tevékenysége során egyre konzervatívabb izraeli bírákat nevezett ki a korábban jóval baloldalibb Legfelsőbb Bíróság soraiba, és támogatta Netanjahu zsidó nemzetállam-törvényét is.

A minap megjelentek az első olyan vélemények az izraeli sajtóban, hogy Netanjahu belső, likudos kritikusaival szembeni nyilatkozataival megkezdődött a kampányév a zsidó államban. (Izraelben jövő novemberben esedékes a parlamenti, azaz Kneszet-választás).

Ezzel párhuzamosan megindult egy találgatás azzal kapcsolatban, hogy vajon Saked a Bajit Jehudi, vagy a Likud színeiben folytatja tevékenységét a közeljövőben. Míg a Likud felmérések szerint határozottan rosszabban teljesítene, ha Netanjahu párton belüli legnagyobb riválisa, Gideon Szá’ár vezetné azt, addig korábbi felmérések arra jutottak, hogy ha Saked kilépne a Bajit Jehudiból, és a Likud színeiben indulna, akkor éppen ugyanolyan eredményt érne el, mint Netanjahu. (A júliusi felmérés 33 székkel számolt, ami kevesebb, mint amennyit most jósolnak a Likudnak, ám akkor még ugyanennyit jósoltak Netanjahunak is). A legfrissebb (október 25-i) felmérések szerint egyébként a 120 tagú Kneszetben a Likud megtartaná 30 székét, a Bajit Jehudi nyerne 2 helyet (így képviselőinek száma 10-re emelkedne), míg a másik kisebb jobboldali párt, a Jiszrael Bejtejnu 1 széket veszítene, 5-re csökkentve képviselőinek számát.

A felmérés továbbá a nagy ellenzéki tömb, a Cionista Tábor székeinek felére csökkenését, a szélsőbaloldali Merec és az arab Közös Lista frakciójának 1-1 fővel való bővülését, a centrista Jes Atid legnagyobb ellenzéki erővé való erősödését és Orli Levi jobboldali pártjának bejutását jósolta meg egyéb, apró változások mellett.

A hasonlóságok egyébként valóban szembetűnőek Netanjahu és Saked között. Saked ügyesen evez a Bajit Jehudi vallásos cionistái és a Likud szekuláris, tőkebarát konzervatívjai között.

velük veszi magát körbe. Netanjahut azonban Saked nem védte meg túl markánsan, mikor egy televíziós interjújában arról faggatták, hogy le kell-e mondania, ha korrupciógyanús ügyei miatt vádat emelnek ellene. Mindössze annyit mondott, hogy a lemondást a törvény nem követeli meg. Egyébiránt 2018 augusztusában az izraeliek 57%-a volt elégedett Saked munkájával, s ezzel a legnépszerűbb izraeli miniszternek számított. Netanjahu munkájával ezzel szemben 51% volt elégedett, míg Saked korábbi „mesterének”, Bennetnek is 51% szemlélte tevékenységét pozitívan.

A hátteret és a teljesítményt illető hasonlóságok mellett azonban egy komoly támogató is azonos. 2018 júliusában a Jerusalem Post hosszas cikkben elemezte, hogy Joseph Gutnick milliárdos ausztrál gyémántkereskedő nyilvánosan is Saked mellett tette le a voksát, már ami Izrael jövőbeni miniszterelnökének pozícióját illeti. Ez súlyos csapás lehetett Bennett számára, ugyanis Gutnick pénzügyi támogatása 1996-ban az egyik legfontosabb tényező volt Netanjahu megválasztásában, s az izraeli sajtó az elmúlt évek során Bennettet kezelte a jelenlegi izraeli miniszterelnök lehetséges utódaként. Bennett visszautasította a híreket, miszerint egyfajta alku lehetne a háttérbe Saked és Gutnick között, s ugyan maga Gutnick is hasonló értelemben beszélt, ám azt már nem tagadta, hogy tényleg Sakedet támogatja: „Évek óta megmondtam Ajeletnek, hogy lépjen be a Likudba, és legyen miniszterelnök. Nyilvánvaló, hogy neki kell miniszterelnöknek lennie”.

Egy a Jediot Ahronot online kiadásán megjelent véleménycikk szerint Saked „az izraeli konzervatív ideológia leghatékonyabb végrehajtójaként betonozza be pozícióját. Egyszerre üzeni a jobboldalnak, hogy beteljesíti annak legvadabb álmait – a [’67-es háború után elfoglalt] területek hivatalos annektálását, egy új alkotmányos forradalmat és egy valódi kapitalista gazdaságot –, miközben olyan közösséget felé is kacsintgat, akiket a Bajit Jehudi jelenlegi vezetője nem tudna elérni (...) Ugyanígy a baloldalt is megijeszti, éspedig okkal” – foglalta össze a portál. „Saked sikerei igazságügy-miniszterként elővetítik, milyen is lenne, ha komolyabb pozíciók birtokában lenne.” 

Azonban a – saját szemszögéből nyilván „vészhíreket” hozó – Há’árec volt a legtömörebb: „Ha Netanjahunak van öröksége, akkor egyértelműen Saked lesz az örökös”.