Zeljko Komsic kiemelte: sajnálja, hogy a bosnyákok úgy döntöttek: a kollektív államelnökség két tagját is ők választják meg, pedig meg kellett volna érteniük, hogy nem választhatnak a horvátok helyett, mert az „beláthatatlan válsághoz vezethet”.
Zeljko Komsic, a háromtagú bosznia-hercegovinai kollektív államelnökség horvát tagjának megválasztása rossz a horvát nép számára, de rossz az egész ország szempontjából is – jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő hétfőn Zágrábban, egy nappal a boszniai választások után.
A boszniai törvényeknek köszönhetően ismét az a helyzet állt elő, hogy az egyik államalkotó népcsoport megválasztja a másik államalkotó népcsoport számára a kollektív államelnökség tagját – állapította meg Plenkovic. Úgy vélte, hogy ez nem jó. Boszniában mindenkinek az a célja, hogy mindhárom államalkotó nép (szerb, horvát és bosnyák) jól érezze magát, és kötődjön szülőföldjéhez, Bosznia-Hercegovinához – tette hozzá.
Sajnálatának adott hangot, hogy erre a funkcióra nem Dragan Covicot, a bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (HDZ-BH) jelöltjét választották meg újra, aki a kormányfő szerint az elmúlt négy évben Horvátország segítségével nagy előrelépést tett Bosznia európai integrációja felé. Kiemelte: az Európai Unióban Horvátország gyakran hangsúlyozta, hogy a daytoni megállapodás értelmében mindhárom államalkotó népcsoport számár biztosítani kell a legitim képviseletet. Ez fontos a kohézióhoz és Bosznia-Hercegovina jó működéséhez – jelentette ki.
Komsic, a Demokratikus Front (DF) jelöltje, akit - bár horvát nemzetiségű - nem horvát párt jelölt, 45 ezer szavazattal kapott többet, mint Covic, aki azt állítja, hogy a boszniai horvátok több mint 80 százaléka rá szavazott. Kiemelte: sajnálja, hogy a bosnyákok úgy döntöttek: a kollektív államelnökség két tagját is ők választják meg, pedig meg kellett volna érteniük, hogy nem választhatnak a horvátok helyett, mert az „beláthatatlan válsághoz vezethet”.
23 évvel ezelőtt az egyesült államokbeli Daytonban Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia vezetői keretmegállapodást kötöttek, amely lezárta a boszniai háborút. Ennek folyományaként Bosznia-Hercegovina függetlenné vált az egykori Jugoszláviától, de az országot két entitásra osztották: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A háromtagú államelnökség szerb tagját az utóbbiban, a horvátot és a bosnyákot az előbbiben választják meg, azzal, hogy mindkét népcsoport szavazhat minkét jelöltre. Mivel a horvátok kisebbségben vannak, évek óta a bosnyákok döntenek a horvát képviselőkről, ami miatt például Mostarban már tíz éve nem tartottak választásokat.
Horvátországban olyan vélemények is elhangzottak, hogy Zágrábnak nemkívánatos személlyé kellene nyilvánítania Komsicot, és Boszniától követelnie kellene, hogy mielőbb változtassa meg a választási törvényt.
(MTI)
Egy 15 ezer fő megkérdezésével készült összeurópai utazási felmérés szerint a magyarok 55 százaléka júliusra és augusztusra tervezi a nyaralását. Ebből 27 százalék utazik külföldre, miközben 8 idén nem is tervez nyaralást. A magyarok fő célpontja idén is Horvátország.
„A kiválasztott többfunkciós repülők a legújabb generációhoz tartozó harci gépek családjához, és a világ legjobbjai közé tartoznak” – mondta a horvát kormányfő.
Megnyerte a szerdán tartott parlamenti választást a kormányzó jobboldali HDZ, de nem szereztek többséget.
Miközben zajlanak a forró európai és közel-keleti események, Horvátország szerda folyamán parlamenti választást tart.
Vacsora, alvás, reggeli és már lehet is csobbanni!
A támadót elkapták.
Vajda Zoltán nem engedte a polgármesterjelöltnek, hogy megszólaljon.
Íme a videóról készült leirat, a környezetével együtt.
