Észak-és Dél-Korea szeptember 18-20. között csúcstalálkozót tart Phenjanban, hogy a „gyakorlati lépésekről” beszéljenek – közölték csütörtökön.
Észak- és Dél-Korea megállapodott arról, hogy szeptember 18-20. között újabb csúcstalálkozót tartanak Phenjanban, és megvitatják a Koreai-félsziget atommentesítésének megvalósításához szükséges „gyakorlati lépéseket” – közölte csütörtökön phenjani tárgyalásait összegezve egy magas rangú dél-koreai tisztségviselő. Ugyanő beszámolt arról, hogy rajta keresztül Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető üzenetet küldött egymásnak.
Kim Dzsong Un „megerősítette elkötelezettségét” a Koreai-félsziget „teljes atommentesítése mellett”, és kifejezte, hogy kész ennek érdekében szoros együttműködést folytatni Dél-Koreával és az Egyesült államokkal - mondta újságíróknak Szöulban Csung Ui Jong nemzetbiztonsági tanácsadó egy nappal az után, hogy Phenjanban találkozott az észak-koreai vezetővel.
Kína üdvözölte az újabb Korea-közi csúcstalálkozó hírét. „Mint a félsziget közeli szomszédja, Kína mindig is támogatta Észak-Koreát és Dél-Koreát (...) a párbeszéd fenntartásában, a megbékélés és együttműködés elősegítésében, valamint a félsziget nukleáris leszerelésére és a tartós béke elérésére irányuló törekvésekben” – jelentette ki Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő sajtótájékoztatón Pekingben. „Reméljük, hogy a phenjani találkozó sikerrel jár a nukleáris leszerelés előmozdításában és béke megteremtésében a félszigeten. A maga részéről Kína továbbra is pozitív és konstruktív szerepet fog játszani ebben” – tette hozzá. A Trump és Kim közötti üzenetváltásról Csung azt mondta: az észak-koreai vezető levelében valószínűleg arra kéri az amerikai elnököt, hogy újítsák fel a nukleáris leszerelésről szóló tárgyalásukat. Az észak-koreai vezető azt mondta Csungnak: töretlenül bízik az amerikai elnökben, és soha nem mondott róla rosszat, még a legmagasabb rangú tanácsadóinak sem. Kifejezte abbéli reményét, hogy Észak-Korea és az Egyesült Államok véget tud vetni 70 éve tartó ellenségeskedésének, és „a kétoldalú kapcsolatok javítása révén Trump első elnöksége idején – tehát 2021 januárjáig – meg tudják majd valósítani a Koreai-félsziget atommentesítését” – mondta Csung.
Azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump augusztusban váratlanul visszavonta külügyminisztere, Mike Pompeo phenjani látogatását, mert nem volt megelégedve azzal, amennyit Észak-Korea tett az atomfegyver-mentesítés folyamatában, a tanácsadó a következőket mondta: Kim Dzsong Un sajnálatosnak nevezte, hogy az amerikai elnök így vélekedik, mert szerinte hazája jelentős lépéseket tett ezen a téren. Észak-Korea már nem képes nukleáris kísérletet végrehajtani, mert májusban felszámolta egyetlen kísérleti telepét. Sajnálatos az is – mondta az észak-koreai vezető –, hogy erőfeszítéseit nem veszi komolyan a nemzetközi közösség. Mun Dzse In dél-koreai elnök azért menesztett küldöttséget szerdán az észak-koreai fővárosba, hogy egyeztessék az idei harmadik Korea-közi csúcstalálkozó időpontját és napirendjét, és feloldják a Washington és Phenjan közötti tárgyalásokon az északi nukleáris program felszámolásának kérdésében beállt patthelyzetet.
A felek még augusztus 13-án állapodtak meg abban, hogy Mun Dzse In és Kim Dzsong Un újabb csúcstalálkozót tart, ezúttal már Phenjanban. Ez idén a harmadik találkozó lesz közöttük, az első kettő április 27-én, illetve május 25-én volt Panmindzson határfaluban, a két országot elválasztó demilitarizált övezetben.
Az 1950 és 1953 közötti koreai háborút nem békeszerződés, hanem fegyverszüneti megállapodás zárta le, amelyet Észak-Korea, a Phenjant segítő kínai önkéntes haderő és a Szöult támogató, főleg amerikai ENSZ-csapatok írtak alá. Békeszerződés hiányában a felek jogilag ma is hadban állnak egymással. Az észak-koreai állampárt lapja, a Rodong Szinmun megismételte csütörtökön Phenjan azon követelését, hogy az Egyesült Államok azonnal egyezzen bele a koreai háború végének kinyilvánításába, a júniusi szingapúri amerikai-észak-koreai csúcstalálkozón született megállapodással összhangban. „Az Egyesült Államoknak nem szabad ragaszkodnia ahhoz, hogy a békeszerződés megkötéséhez előbb atomfegyvermentessé kell tenni a Koreai-félszigetet. A párbeszéd és a nyomásgyakorlás nem egyeztethető össze” – írta a lap.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A külügyminiszterük nagyon dicsérte az ukránok kitartását, de mondott kacifántos dolgokat is az Euronews stúdiójában.
Már, ami a bombázásokat illeti. Zelenszkij szerint viszont nem, ez pedig jó indok arra, hogy a közelgő tárgyalásokra már egészen más állásponttal érkezzen.
A teljes összeomlás szélén az ukrán energetikai rendszer.
Óriási ováció fogadta a tervet, még a kisebb államok küldöttei is boldogok voltak, csordultig telt a zsebkendőjük az örömkönnyektől. Nizalowski Attila írása.
India is reagált az amerikai elnök bejelentésére.
Figyelmeztető jelként értelmezik az amerikaiak a régióban végzett orosz légi tevékenységet.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
