A Nemzetközi Valutaalap szerint komoly többletköltségekkel terhelné a brit gazdaságot, ha nem sikerülne megállapodásra jutnia az unióval a brit EU-tagság megszűnése utáni kereskedelmi kapcsolatok feltételrendszeréről.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint komoly többletköltségekkel és növekedési áldozattal terhelné a brit gazdaságot, ha Nagy-Britanniának nem sikerülne megállapodásra jutnia az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése utáni kereskedelmi kapcsolatok feltételrendszeréről.
A friss IMF-jelentés, amelyet Christine Lagarde, a pénzügyi szervezet vezérigazgatója mutatott be hétfőn a londoni pénzügyminisztériumban, kiemeli, hogy az EU-tagságról 2016-ban tartott – a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - népszavazás óta a brit hazai össztermék (GDP) átlagos éves növekedési üteme máris hozzávetőleg 1,75 százalékra lassult, és ezzel Nagy-Britannia a hét vezető ipari gazdaság (G7) növekedési ranglistájának aljára került a korábban elfoglalt első helyéről.
Mindemellett a brit üzleti szektor beruházási aktivitása sem éri el azt a szintet, amelyet a robusztus világgazdasági növekedés és a jó finanszírozási kondíciók környezetében várni lehetne.
Erre már a Bank of England – a brit jegybank – kormányzója is felhívta a figyelmet. Mark Carney nemrégiben, egy üzleti rendezvényen azt mondta: a beruházási érték százalékos növekedési üteme a többi fejlett ipari gazdaságban kétszámjegyű, a brit gazdaságban ugyanakkor „az egyszámjegyű tartomány alsó széle felé jár”.
Az IMF hétfői előrejelzése szerint a brit gazdaság növekedési üteme az idén és jövőre is várhatóan mérsékelt marad. A valutaalap erre a két évre éves átlagban 1,5 százalék körüli GDP-növekedési átlagot valószínűsít, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ha a Brexit szabályozatlan körülmények között zajlik le és ez gazdasági felfordulást okoz – különösen abban az esetben, ha végül a kilépés után tervezett átmeneti időszakról sem sikerül megállapodni -, akkor ennél sokkal rosszabb teljesítmény lenne várható.
Az IMF szerint minden lehetséges Brexit-megállapodási változat többletköltségekkel fogja terhelni a brit gazdaságot, egyszerűen azáltal, hogy Nagy-Britannia kilép az Európai Unió teljesen súrlódásmentes kereskedelmet biztosító egységes belső piacáról, bár a növekedés és a jövedelmek szempontjából a legjobb megoldás egy olyan megállapodás lenne, amely minimalizálja a vámjellegű és egyéb akadályok hatását.
A brit kormány idővel új kereskedelmi megállapodásokat is köthet az EU-n kívüli országokkal, és ezek az egyezmények pótolhatnak valamennyit a brit gazdaság veszteségeiből, de az valószínűtlen, hogy teljesen ellentételezhetik az EU-tagság megszűnéséből eredő gazdasági költségterheket – áll az IMF hétfői tanulmányában.
Christine Lagarde a jelentést bemutató hétfői londoni sajtótájékoztatón is kiemelte az IMF e következtetését. A valutaalap vezérigazgatója szerint bármilyen megállapodást köt Nagy-Britannia és az EU, az nem lehet annyira jó, mint az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke jelenlegi zökkenőmentes, akadálytalan áramlása a brit gazdaság és az unió között.
Christine Lagarde nem adott egyértelmű választ arra az újságírói kérdésre, hogy az IMF recessziót is el tud-e képzelni a brit gazdaságban, nagy londoni elemzőházak ugyanakkor nem zárták ki ennek lehetőségét legutóbbi előrejelzéseikben.
A The UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű, elsősorban az Európai Unió és Nagy-Britannia gazdasági-kereskedelmi kapcsolatrendszerének kutatására szakosodott londoni elemzőműhely új tanulmánya szerint a 2007-2008-as pénzügyi válság idején a brit pénzügyi rendszer kis híján összeomlott, és csak a Bank of England által a bankrendszerbe juttatott likviditásinjekció akadályozta meg a teljes szektorszintű csődöt.
A ház szerint azonban most nincs olyan intézmény, amely ugyanígy készen állna a kereskedelmi rendszer megvédésére megállapodás nélküli Brexit esetén, és ebben a helyzetben egyértelműen lehetséges – bár nem elkerülhetetlen – súlyos recesszió kialakulása a brit gazdaságban.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Ezek a hírek vitték a húsvétvasárnapot a Mandineren.
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Nagyon reménykednek az ukránok, az Európai Bizottság pedig gyártja a forgatókönyveket.
Az Európai Unió egyik alapelve a tagállamok közötti szolidaritás, Brüsszel azonban mégsem lép fel az ukrán olajblokáddal szemben. A Barátság-kőolajvezeték körüli vita azt mutatja: a gyakorlat néha messze kerül az elvektől.
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
Az Európai Bizottság hosszú távú krízissel, egekbe szökő árakkal és ellátási zavarokkal számol, de érdemi választ nem ad a problémákra.
Magyarország gázellátása nincs veszélyben, de észnél kell lenni – mondta Orbán Viktor miniszterlnök Kiskundorozsmán.
„Ha nem kötnek megállapodást, felrobbantok ott mindent” – mondta az amerikai elnök.
