Újabb elzárásra ítélték Moszkvában Navalnijt

Újabb 30 napos elzárásra ítélte egy moszkvai bíróság Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, ismét azon az alapon, hogy megsértette a nyilvános megmozdulások szervezésére vonatkozó szabályokat.

Navalnijt ezúttal azért ítélték el, mert január 28-án annak ellenére folytatta egy utcai tüntetés szervezését az orosz fővárosban, hogy arra nem kapott engedélyt a városi hatóságoktól. A szombaton őrizetbe vett ellenzéki vlogger azt állította, azért állították most bíróság elé egy fél évvel ezelőtti incidens miatt, hogy megakadályozzák részvételét az általa a nyugdíjkorhatár emelése ellen meghirdetett szeptember 9-i moszkvai tüntetésen. A dátumnak az a jelentősége, hogy az orosz fővárosban aznap polgármester-választást tartanak. Az önkormányzat előbb engedélyt adott a Navalnij által kezdeményezett tüntetésre, majd hétfőn elutasította annak megtartását.

Hétfőn egyébként az orosz igazságügy minisztérium – több jegyzőkönyv hiányára és az alapszabályban végrehajtott változtatásokra hivatkozva - ismét elutasította a politikus híveit tömörítő, A Jövő Oroszországa elnevezésű párt bejegyzését. A tárca másodszor mondott nemet a politikai erő bejegyzésére. Alekszej Navalnij 2014-ben még a Haladás Pártja elnevezésű tömörülés bejegyzésével próbálkozott meg, de névazonosság miatt a politikai erőt kénytelen volt átkeresztelni.

Navalnij utoljára idén májusban került rács mögé, amikor nem engedélyezett tüntetés szervezése címén harmincnapi „adminisztratív őrizetet” szabtak ki rá. Navalnij május elején, két nappal Vlagyimir Putyin elnök újabb beiktatása előtt Nem cárunk ő nekünk! jelszóval kezdeményezett országos megmozdulást. A politikust hasonló indoklással korábban már több ízben elzárásra ítélték, amit ő a gyülekezési jog megsértésének minősített.

A 42 éves Alekszej Navalnij – aki a 2011-2012-es oroszországi hatalomellenes megmozdulások egyik fő szervezője volt – a 2013-as moszkvai polgármester-választáson meglepetésre a második helyen futott be. A politikus, aki az elmúlt két év során több országos korrupcióellenes tüntetést – függőben lévő büntetéseire hivatkozva – elutasította jelöltként való bejegyzését.

A nyugdíjreformnak a Dmitrij Medvegyev kormányfő által júliusban bejelentett terve azzal számol, hogy a jogosultság korhatárát a nőknél 2034-ig 55-ről fokozatosan 63 évre, a férfiakét pedig 2028-ig 60-ról 65 évre emelik fel. A kezdeményezés a társadalom többségében ellenérzést és több tüntetést váltott ki. A Kommerszant gazdasági lap beszámolója szerint egyébként megbukott az Oroszországi Föderáció Kommunista pártjának az a kísérlete, hogy önálló népszavazással akadályozza meg a korhatár emelését. A központi választási bizottság ugyan augusztus elején a törvénnyel összhangban állónak találta a párt referendum-kezdeményezését, ám népszavazásra a szabályozás szerint végül annak a politikai erőnek vagy társadalmi csoportnak a kérdése kerülhet majd, amelyik elsőként képes kezdeményező alcsoportot felállítani a 85 oroszországi régió közül legalább 43-ban és ezekben 2 millió aláírást összegyűjteni.

A Kommerszant hétfőn közölte, hogy a hétvégére 48 régióban alakultak meg kezdeményező alcsoportok, de ezek közül csak kettő a kommunistáké, a többi pedig négy rivális csoporté, amelyeknek a nyugdíjreform témájában szintén referendum elé tejesztendő kérdését ugyancsak jóváhagyta a központi választási bizottság. Mivel egy régióban csak egy kezdeményező alcsoportot lehet felállítani, sem a szövetségi parlament második legnagyobb frakciójával rendelkező párt, de matematikailag a vele versengő csoportok sem rendezhetnek összefogás nélkül népszavazást.

(MTI)