Román akadémiai elnök: A gyulafehérvári nyilatkozat nem ígér autonómiát Erdélynek

Nagyon egyszerű eljárással meg lehet tekinteni a gyulafehérvári nyilatkozat szövegét, csak meg kell keresni az interneten. A RTA elnöke kétséget kizárólag igazat mond akkor, amikor az önrendelkezés tényét deklarálja a békekötés következtében megalakuló új állam első választásáig, DE kiemelek a szövegből sorokat: (MI EZ, HA NEM AZ AUTONÓMIA IGÉRETE, A SZÉKELY AUTONÓMIA ELVE HOL MOND ELLENT A GYULAFEHÉRVÁRI NYILATKOZATNAK? "Ezzel összefüggésben, az új román állam megalkotásának alapelveiül, a Nemzetgyűlés kimondja a következőket: 1. Teljes szabadság az összes együtt lakó népek számára. Minden nép saját nyelvén, kebeléből való egyének által fogja művelni, kormányozni magát és törvénykezését ellátni; minden nép ama egyének számának arányában, akik alkotják, meg fogja kapni a jogot a Törvényhozó Testületekben és az ország kormányzásában való képviseletre. 2. Egyenlő jogok és a felekezeti önkormányzat teljes szabadsága az állam összes felekezetei számára. 3. A tiszta népuralomnak megvalósítása a közélet minden terén. Általános, közvetlen, egyenlő, titkos, községenkénti, aránylagos választójog a községi, megyei vagy törvényhozási képviselet számára, mindkét nem részére, a 21. életévtől kezdve. 4. Tökéletes sajtó-, egyesülési és gyülekezési szabadság; minden emberi gondolat szabad terjeszthetése. Ugyanez románul: III. În legătură cu aceasta, ca principii fundamentale la alcătuirea noului Stat Român, Adunarea Națională proclamă următoarele: 1. Deplină libertate națională pentru toate popoarele conlocuitoare. Fiecare popor se va instrui, administra și judeca în limba sa proprie prin indivizi din sînul său și fiecare popor va primi drept de reprezentare în corpurile legiuitoare și la guvernarea țării în proporție cu numărul indivizilor ce-l alcătuiesc. 2. Egală îndreptățire și deplină libertate autonomă confesională pentru toate confesiunile din Stat. 3. Înfăptuirea desăvîrșită a unui regim curat democratic pe toate terenele vieții publice. Votul obștesc, direct, egal, secret, pe comune, în mod proporțional, pentru ambele sexe în vîrstă de 21 de ani la reprezentarea în comune, județe ori parlament. 4. Desăvîrșită libertate de presă, asociere și întrunire; liberă propagandă a tuturor gîndurilor omenești." Az eredeti szöveg: A Gyulafehérvári Nemzetgyűlés határozata Az eredeti román nyelvű szöveg magyar fordítása: I. Erdély, a Bánság és Magyarország összes románjainak Nemzetgyűlése, amelybe meghatalmazott képviselőik 1918. november 18. (december 1-jén) Gyulafehérvárott összegyűltek, kimondja ezeknek a románoknak és az általuk lakott területeknek egyesülését Romániával. A Nemzetgyűlés különösen kimondja a román Nemzet elidegeníthetetlen jogát a Maros, Tisza és Duna folyók által határolt Bánságra. II. A Nemzetgyűlés a fent felsorolt területek számára ideiglenes önkormányzatot tart fenn, az általános választójog alapján megválasztott Alkotmányozó Nemzetgyűlés összeüléséig. III. Ezzel összefüggésben, az új román állam megalkotásának alapelveiül, a Nemzetgyűlés kimondja a következőket: 1. Teljes szabadság az összes együtt lakó népek számára. Minden nép saját nyelvén, kebeléből való egyének által fogja művelni, kormányozni magát és törvénykezését ellátni; minden nép ama egyének számának arányában, akik alkotják, meg fogja kapni a jogot a Törvényhozó Testületekben és az ország kormányzásában való képviseletre. 2. Egyenlő jogok és a felekezeti önkormányzat teljes szabadsága az állam összes felekezetei számára. 3. A tiszta népuralomnak megvalósítása a közélet minden terén. Általános, közvetlen, egyenlő, titkos, községenkénti, aránylagos választójog a községi, megyei vagy törvényhozási képviselet számára, mindkét nem részére, a 21. életévtől kezdve. 4. Tökéletes sajtó-, egyesülési és gyülekezési szabadság; minden emberi gondolat szabad terjeszthetése. 5. Gyökeres agrárreform. Az összes birtokoknak, különösen a nagybirtokoknak összeírása meg fog történni. Eme összeírásnak és ama jognak alapján, hogy a latifundiumok a szükséglet szerint kisebbíthetők, megszüntetvén a hitbizonyítványokat, lehetővé kell tenni a földmívesnek, hogy birtokot (szántót, legelőt, erdőt) szerezhessen, legalábbis annyit, amennyit ő és családja meg tudnak munkálni. Ennek az agrárpolitikának vezető elve egyfelől a társadalmi kiegyenlítődés előmozdítása, másfelől a termelés fokozása. 6. Az ipari munkásoknak ugyanazokat a jogokat és előnyöket kell biztosítani, amelyeket a nyugat legelőrehaladottabb ipari államai törvénybe iktattak. IV. A Nemzetgyűlés kifejezést ad ama óhajának, hogy a béketanácskozás valósítsa meg a szabad nemzetek közösségét oly módon, hogy a jog és szabadság a nagy és a kis nemzetek számára egyformán biztosíttassék, a jövőben pedig kiküszöbölje a háborút, mint a nemzetközi viszonylatok szabályozóját. Az 1918. december 1-jén elfogadott Gyulafehérvári Nemzetgyűlés határozata 2 V. Az ebben a nemzetgyűlésben összegyűlt románok üdvözlik bukovinai testvéreiket, akik felszabadultak az osztrák–magyar monarchia igája alól s egyesültek az anyaországgal: Romániával. VI. A nemzetgyűlés szeretettel és lelkesedéssel üdvözli az osztrák–magyar monarchiában eddig leigázott nemzetek szabadságát, név szerint a csehszlovák, az osztrák–magyar, a jugoszláv, a lengyel és a rutén nemzeteket és elhatározza, hogy ez az ő üdvözlete mindezen nemzetek tudomására hozassék. VII. A Nemzetgyűlés alázattal hajlik meg ama derék románok emléke előtt, akik ebben a háborúban vérüket ontották eszményünk megvalósításáért, meghalván a román nemzet szabadságáért és egységéért. VIII. A Nemzetgyűlés köszönetének és csodálatának ad kifejezést az összes szövetséges hatalmak előtt, amelyek a sok évtized óta a háborúra felkészült ellenség ellen nyakassággal vitt fényes harcok útján kimentették a civilizációt a barbárság körmeiből. IX. A román nemzet ügyeinek további vitelére elhatározza a Nemzetgyűlés egy román nagy nemzeti Tanács megalkotását, amelynek minden joga meglesz a román nemzet képviseletére bármikor és mindenütt a világ összes nemzeteivel szemben, valamint, hogy megtegye mindazon intézkedéseket, amelyeket a nemzet érdekében szükségeseknek fog találni. Aláírások: Dr. Laurențiu Oanea, a Nemzetgyűlés jegyzője Ștefan Cicio Pop a Nemzetgyűlés alelnöke Az eredeti szöveg román átirata: Rezoluțiunea Adunării Naționale de la Alba Iulia I. Adunarea Națională a tuturor Românilor din Transilvania, Banat și Țara Ungurească, adunați prin reprezentanții lor îndreptățiți la Alba-Iulia în ziua de 18 Noiembrie v. 1 Decembrie 1918 n., decretează unirea acelor români și a tuturor teritoriilor locuite de dînșii cu România. Adunarea Națională proclamă în deosebi dreptul inalienabil al națiunii române la întreg Banatul cuprins între rîurile Mureș, Tisa și Dunăre. II. Adunarea Națională rezervă teritoriilor sus indicate autonomie provizorie pînă la întrunirea Constituantei aleasă pe baza votului universal. Az 1918. december 1-jén elfogadott Gyulafehérvári Nemzetgyűlés határozata 3 III. În legătură cu aceasta, ca principii fundamentale la alcătuirea noului Stat Român, Adunarea Națională proclamă următoarele: 1. Deplină libertate națională pentru toate popoarele conlocuitoare. Fiecare popor se va instrui, administra și judeca în limba sa proprie prin indivizi din sînul său și fiecare popor va primi drept de reprezentare în corpurile legiuitoare și la guvernarea țării în proporție cu numărul indivizilor ce-l alcătuiesc. 2. Egală îndreptățire și deplină libertate autonomă confesională pentru toate confesiunile din Stat. 3. Înfăptuirea desăvîrșită a unui regim curat democratic pe toate terenele vieții publice. Votul obștesc, direct, egal, secret, pe comune, în mod proporțional, pentru ambele sexe în vîrstă de 21 de ani la reprezentarea în comune, județe ori parlament. 4. Desăvîrșită libertate de presă, asociere și întrunire; liberă propagandă a tuturor gîndurilor omenești. 5. Reforma agrară radicală. Se va face conscrierea tuturor proprietăților, în special a proprietăților mari. În baza acestei conscrieri, desființînd fideicomisele și, în temeiul dreptului de a micșora după trebuință latifundiile, se va da posibilitatea țăranului să-și creeze o proprietate (arător, pășune, pădure) cel puțin atît cît să poată munci el și familia lui. Principiul conducător al acestei politici agrare e, pe de o parte, promovarea nivelării sociale, pe de altă parte potențarea producțiunii. 6. Muncitorimii industriale i se asigură aceleași drepturi și avantagii, care sînt legiferate în cele mai avansate state industriale din apus. IV. Adunarea Națională dă expresie dorinței sale ca Congresul de pace să înfăptuiască comuniunea, națiunilor libere în așa chip, ca dreptatea și libertatea să fie asigurate pentru toate națiunile mari și mici deopotrivă, iar în viitor să se elimineze războiul ca mijloc pentru regularea raporturilor internaționale. V. Românii adunați în această Adunare salută pe frații lor din Bucovina, scăpați din jugul monarhiei Austro-Ungare și uniți cu țara mumă România. VI. Adunarea Națională salută cu iubire și entuziasm liberarea popoarelor subjugate pînă aci în monarhia Austro-Ungară, anume națiunile: cehoslovacă, austro-germană, jugoslavă, polonă și ruteană și hotărăște ca acest salut al său să se aducă la cunoștința tuturor acelor națiuni. VII. Adunarea Națională cu smerenie se înclină înaintea memoriei acelor buni români, care în acest război și-au vărsat sîngele pentru înfăptuirea idealului nostru murind pentru libertatea și unitatea națiunii române. VIII. Adunarea Națională dă expresiune mulțumitei și admirațiunei sale tuturor puterilor aliate, care prin strălucitele lupte purtate cu cerbicie împotriva unui dușman pregătit de multe decenii pentru război, au scăpat civilizațiunea de ghiarele barbariei. IX. Pentru conducerea mai departe a afacerilor Națiunii Române din Transilvania, Banat și Țara Ungurească, Adunarea Națională hotărăște instituirea unui Mare Sfat Az 1918. december 1-jén elfogadott Gyulafehérvári Nemzetgyűlés határozata 4 Național Român, care va avea toată îndreptățirea să reprezinte națiunea română, oricând și pretutindeni față de toate națiunile lumii și să ia toate dispoziițiile pe care le află necesare în interesul națiunii. Dr. Laurențiu Oanea, notar al Adunării Naționale Ștefan C. Pop, vice-președinte al Adunării Naționale

Régi ígéreteket, meddig (hány évig) kell betartani? Trump az USA minden ígéretét betartja? Egy népszavazás hány évig köti a szavazó népnek a kezét? A törvények meddig érvényesek? A kőbe vésett viselkedési szabályok érvényét a megvésett kövek mállékonysága határozza meg, szerintem legalább is. A válások számának a növekedése azt mutatja, hogy az esküvések nem az életünk végéig szólnak. Az esküszegők nem feltétlenül lesznek a fél világ bolondjai.

"Így a nyilatkozatnak kötelező ereje nincsen..." Akkor tekinthetjük semmisnek? Románia csak egy illúzió? A román az egy szakma!

A románok az erő nyelvét értik csak. Németország visszaadta Észak-Erdélyt. A nagyhatalmak Romániának adták. Joszif Visszárionovics Sztálin kikényszerítette a Maros-Magyar Autonóm Tartomány megalapítását. Ceauşescu eltörölte. Ha most Trump és / vagy Putyin kikényszeríti, megint lesz. Bár legjobb az lenne, ha Putyin leválasztaná Romániáról Erdélyt, visszakapnánk Máramarost, Partiumot, Bánságot és Bánát egy részét. Erdély független állam lenne, ahol magyar, román és egyéb népek katonokban élnének.