Neil Gaiman brit, Murakami Haruki japán, Maryse Condé francia és Kim Thúy vietnami születésű kanadai írót jelölte az alternatív irodalmi Nobel-díjra a svéd írókból, színészekből, újságírókból és a kulturális élet más szereplőiből alakult testület, az Új Akadémia.
Az Új Akadémiát tavasszal hozták létre, az után hogy az irodalmi Nobel-díjat odaítélő Svéd Akadémián kitört botrány miatt legalább egy évvel elhalasztották az idei díj átadását. Az Új Akadémia október 12-én adja át az alternatív irodalmi Nobel-díjat – olvasható a testület honlapján (www.dennyaakademien.com).
A 2018-as irodalmi Nobel-díj átadását májusban halasztották el, a Svéd Akadémia egyik tagja, Katarina Frostenson és férje, Jean-Claude Arnault ellen emelt vádak miatt. Az akadémián lezajlott belső vizsgálat szerint Arnault számos nőt szexuálisan zaklatott, és júniusban szexuális erőszak miatt vádat is emeltek ellene. Az is kiderült, hogy költő felesége révén, aki tagja volt a díjat odaítélő testületnek, éveken át még a díjazottak bejelentése előtt kiszivárogtatta a nyertesek nevét. A botrány miatt a Svéd Akadémia számos tagja, köztük az elnök is lemondott, a testületben új szabályokat vezettek be, és a díj presztízsének megőrzése érdekében egy évvel elhalasztották az idei kitüntetés átadását.
Az Új Akadémia felkérte az összes svéd könyvtárost, hogy nevezzen alkotókat az elismerésre. A könyvtárosok 47 írót neveztek, akikre július 10. és augusztus 14 között lehetett szavazni a világ minden tájáról. Több mint 30 ezren szavaztak, a legtöbb szavazatot kapott négy író került a jelöltek listájára. Közülük választja ki az Ann Palsson szerkesztő, független könyvkiadó vezette zsűri a díjazottat.
Az 57 éves brit Neil Gaiman alkotói munkássága „igen terjedelmes, ő napjaink egyik legnépszerűbb fantasy- és képregényírója világszerte, korosztálytól függetlenül". Művei között van az Amerikai istenek, a Csillagpor és a Coraline – olvasható az Új Akadémia honlapján.
Maryse Condét az egyik legfontosabb francia nyelvű íróként méltatja az Új Akadémia, akinek alkotásai jelentős hatással vannak a Karib-térség és Afrika életére. Gyakori témája az, hogy a gyarmatosítás miként változtatta meg a világot, és a gyarmatosítás alól felszabadult népek hogyan próbálják visszaszerezni örökségüket."