Washington politikája nem változott az Oroszország elleni szankciók ügyében – mondta az amerikai külügyminiszter.
Nem változott Washington politikája az Oroszországgal szemben hozott szankciók ügyében – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában tartott szerdai meghallgatásán.
Álláspontját a miniszter rövid nyilatkozatban fejtette ki, kitérve elsősorban a Helsinkiben tartott amerikai-orosz csúcstalálkozóra és az Észak-Koreával kapcsolatos amerikai kormánypolitikára. Közölte: a Helsinkiben tartott csúcstalálkozón az amerikai fél azt próbálta kifürkészni, hogy Moszkvának szándékában áll-e a kétoldalú viszony javítása. „Most az orosz térfélen van a labda” – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnök „teljes mértékben tisztában van” azzal, hogy Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai választások folyamatába. Hozzátette: Helsinkiben ő maga, személyesen is közölte az orosz partnerekkel, hogy „komoly következményei lesznek a demokratikus folyamatainkba történő beavatkozásnak”.
A szenátoroknak válaszolva elmondta: a csúcstalálkozón szóba kerültek gazdasági kérdések, az amerikai elnök felvetette a terrorellenes tanács újbóli létrehozását, és megvitatták, hogyan lehetne politikai megoldást találni a szíriai konfliktusra. A külügyminiszter arról tájékoztatta a szenátorokat, hogy mind Szíria, mind Ukrajna ügyében az amerikai fél „az Egyesült Államok alapvető stratégiai érdekeit védelmezte”. Nem kerültek szóba az Oroszország elleni szankciók, és nem született megállapodás Ukrajna ügyében - szögezte le. Megerősítette, hogy az amerikai kormány nem ismeri el a Krím annektálását. A szíriai konfliktus rendezését illető esetleges Trump-Putyin megállapodásról – amelyről az amerikai sajtó többnyire orosz forrásokra hivatkozva hírt adott – nem kívánt nyilatkozni, mint fogalmazott: e részletek feltárása nem az ő dolga.
Észak-Koreáról szólva Pompeo leszögezte: az amerikai kormány a „türelmes diplomácia” mellett kötelezte el magát, és értékelése szerint már „haladást” is elértek a Phenjannal folytatott tárgyalásokon. Ugyanakkor az egyik szenátor kérdésére elismerte: Észak-Korea változatlanul folytatja az atombombához szükséges hasadóanyagok előállítását, annak ellenére, hogy ígéretet tett az atomfegyver-mentesítésre. Arra a kérdésre azonban nem kívánt válaszolni, hogy tudomása szerint Phenjan folytatja-e a tengeralattjáróról indítható ballisztikusrakéta-kísérleteit. A meghallgatáson a szenátorok leginkább azt sérelmezték, hogy nem kapnak megfelelő tájékoztatást a kormányzat külpolitikai döntéseiről, és a legtöbb kérdés az amerikai-orosz viszonyt, konkrétan a Donald Trump és Vlagyimir Putyin négyszemközti találkozóján elhangzottakat firtatta.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
Pete Hegseth védelmi miniszter csütörtökön menesztette az amerikai hadsereg vezérkari főnökét és két másik tábornokot, miközben folytatódik az iráni háború.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
A kitoloncolások eszközéhez nyúlna a svéd kormány.
A török elnök megerősítette, hogy Ankara továbbra is támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat.
