Több tízezer oltalmazott rokonai adhatnak be családegyesítési kérelmet a német hatóságokhoz augusztustól.
Harmincezernél is többen kértek már időpontot a német külképviseleteken, hogy megindíthassák a családegyesítési eljárást a Németországban oltalmazott menedékjogi státuszban lévőkre augusztustól vonatkozó új, szigorúbb szabályok alapján.
A német külügyminisztérium szóvivője, Christopher Burger hétfőn Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre elmondta, hogy mintegy 34 ezren kértek időpontot oltalmazott státusszal kapcsolatos családegyesítés ügyében 2016 márciusa óta, amikor felfüggesztették az ilyen jogállásban lévők családegyesítési jogát.
Az alanyi jog helyett csupán lehetőséget biztosító új szabályok augusztusi életbe lépésével a külképviseleteken elkezdik az időpontok kiosztását és a meghallgatásokat. Időrendi sorrendben haladnak előre, vagyis a legrégebbi igénylések feldolgozásával kezdenek, mert valószínűsíthető, hogy minél régebbi egy ügy, annál nagyobb a szükség a segítségre.
Egyelőre nem lehet felbecsülni, hogy mennyi időpontigénylés folytatódhat családegyesítési vízumra vonatkozó kérelem benyújtásával, mert nem tudni, hogy aktuális-e még a családegyesítés mindazoknál, akik például 2016-ban fordultak valamely nagykövetséghez vagy konzulátushoz - ismertette a szóvivő. Az viszont az új szabályozás alapján biztos, hogy havonta legfeljebb ezer ember költözhet Németországba az oltalmazottak családegyesítése révén.
A törvényhozás júniusban alkotta meg az új rendszert, amely szerint a családegyesítés már nem alanyi jog az oltalmazottak számára, de a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló, úgynevezett magcsaládhoz tartozó rokonaik kérhetnek huzamos németországi tartózkodásra feljogosító vízumot.
A kérelmeket a külügyminisztérium az illető oltalmazott lakóhelye szerinti idegenrendészeti hatósággal és a szövetségi közigazgatási hivatallal együttműködve bírálja el. Figyelembe veszik egyebek mellett a társadalmi integráció – a beilleszkedés – területén nyújtott teljesítményt, például a nyelvtudást. Biztonsági szempontokat is érvényesítenek, így nem kaphatnak engedélyt a beköltözésre a többi között olyan emberek, akik súlyos bűncselekményt követtek el, vagy akiket a terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott, közveszélyes személyek között tartanak számon.
Németországban nagyjából 250 ezer oltalmazott él. Oltalmazott státuszt az a menedékkérő kaphat, aki nem felel meg a menekült jogállás feltételeinek, de nem lehet visszaküldeni a hazájába, mert halálbüntetés, üldöztetés, embertelen bánásmód fenyegetné. Családegyesítési jogukat azért függesztették fel 2016-ban, hogy elkerüljék a menekültügyi rendszer túlterhelődését.
(MTI)
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
