Zaklatási botrány miatt hullanak a fejek a Nobel-díjat kiosztó testületben.
Az irodalmi Nobel-díjat odaítélő Svéd Akadémia újabb tagja jelentette be szombati híradások szerint, hogy nem folytatja munkáját a botrányok sújtotta testületben.
A Svéd Akadémia a sajtóval közölte, Sara Stridsberg pénteken tudatta erről szóló döntését.
A legrangosabb irodalmi díjról döntő testületet szivárogtatási, zaklatási és korrupciós botrány rázta meg az elmúlt hetekben, ami miatt 18 tagja közül többen is bejelentették, hogy távol maradnak az akadémia munkájától. A tagságról lemondani nem lehet, mert életre szóló.
A patália középpontjában a testület egyik tagja, Katarina Frostenson áll. A költőnő az ellene elhangzott bírálatok szerint elhallgatta, hogy résztulajdonosa egy olyan, a férje, Jean-Claude Arnault által vezetett rendezvényközpontnak, amely anyagi támogatást kapott a Svéd Akadémiától. Frostenson férjét ráadásul több nő is szexuális zaklatással vádolja, a testület tagjai közül pedig többen úgy gondolják, hogy ő szivárogtatta ki több alkalommal is az elmúlt években az irodalmi Nobel-díj nyerteseinek nevét.
A testületet mélyen megosztja, miként kellene reagálnia a kialakult helyzetben. A válság következtében áprilisban lemondott titkári – vezetői – tisztségéről Sara Danius, és további négy tag jelentette be korábban a távolmaradását.
Ez talán a legsúlyosabb krízis, amelyen a 18. században létrehozott és azóta is az alapításkor lefektetett, rendkívül merev szabályok alapján működő testület átmegy. Az akadémiától való visszavonulásra korábban is volt már példa – egyebek közt a Salman Rushdie ellen kiadott fatva nyomán –, de ilyen léptékű távozásra nem.
A gondok miatt sajtóértesülések szerint felmerült, hogy az idén nem osztják ki az irodalmi Nobel-díjat.
XVI. Károly Gusztáv svéd király csütörtökön bejelentette, változtatásokat fog végrehajtani az akadémia szabályzatában, és lehetővé akarja tenni új tagok felvételét.
Az 1786-ban III. Gusztáv király által alapított Svéd Akadémia 1901 óta ítéli oda az irodalmi Nobel-díjat. Azóta hét alkalommal – 1914, 1918 1935, 1940, 1941, 1942 és 1943-ban – nem ítélték oda az elismerést.
(MTI)
Rezeda Kázmér újabb utazásai címmel mutatták be november 15-én, pénteken a Budapest belvárosi Scruton kávézóban Bayer Zsolt új szépirodalmi kötetét. Bayer Zsolttal Szentesi Zöldi László beszélgetett. Mi a bemutató után kérdeztük a szerzőt. Interjúnk.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Megszólalt az ügyben a magyar külügy is, alapos és gyors vizsgálatot követelnek Karim Khan ügyében.
Munkássága pontosan szemben áll azzal a hatalomgyakorlással, ami az elmúlt csaknem másfél évtizedben zajlik Magyarországon.”
A díj kapcsán általában felmerül Krasznahorkai László és Nádas Péter neve is, akik hosszú ideje a magyar irodalom nemzetközi szinten is elismert alakjai.
A németek csak nézték, tűrték, senki nem tett semmit. Csak a szokásos.
„Nem tudom, hogy a mai nap után még hová lehet süllyedni” – írta a publicista.
A Tisza Párt női európai parlamenti képviselői hallgatnak az újabb botrányos hangfelvétel kapcsán.
