Macron: A liberális demokrácia Európa identitásának alapja

Európa közös identitása az alapjogok és az emberi jogok tiszteletben tartására épülő liberális demokrácián alapul – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök kedden Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai Unió jövőjéről folytatott vitájában.

Macron a felszólalásában hangsúlyozta, hogy Európát a liberális úton kell tartani. Nem szabad hagyni, hogy az unió más irányt vegyen, meg kell akadályozni a tekintélyelvűség jelentette veszélyt, hiszen ez lebontaná, gyengítené a demokráciát. Azt a demokráciát, amely megvédi az embereket, és garantálja az egyenlőséget – hangoztatta.

Európa demokráciája nem csak a szabadságjogok demokráciája, hanem összes régiójának és lakójának egyenlőségét és teljes elfogadását, valamint a gondolati szabadságot jelenti. Ez sérülékeny, de minden másnál erősebb modell, amelyet meg kell védeni – húzta alá a francia elnök. 

Véleménye szerint Európát megosztottság és bizalomvesztés jellemzi, amely egyebek mellett a Brexit (az Egyesült Királyság EU-ból való kiválása) miatt alakult ki, hiszen ez utóbbi sok országban ébresztett kételyeket Európa jövőjével kapcsolatban. Korábbi egyensúlyok borulnak fel, Macron fogalmazása szerint egyfajta „polgárháborús helyzet" alakult ki, mert a nemzeti egoizmus és az illiberális hatás egyre erősödik Európa-szerte.

A francia államfő kijelentette, hogy a 2019-ben esedékes európai parlamenti választások a demokratikus vállalás feladásáról vagy megőrzéséről szólnak. A választások révén meg kell akadályozni a populisták bénító munkáját – mondta. Ennek érdekében nyitott, minden polgár bevonásával konzultációt kell indítani, demokratikus, kritikus vitát kell folytatni Európa jövőjéről – tette hozzá.

Kiemelte, hogy vissza kell állítani az emberek bizalmát Európában. A bizalom helyreállításának érdekében pedig meg kell mutatni, hogy Európa vezetői meg tudják védeni az állampolgárokat az egyre jelentősebb külső kihívásokkal szemben. Ehhez egységes Európára van szükség - mondta Macron, aki szerint meg kell szüntetni az észak-déli, kelet-nyugati vagy a nagyság szerinti megosztottságot.

„Már így is többsebességű Európáról beszélhetünk, ha csak a schengeni vagy az euróövezetről beszélünk" – fogalmazott.

Véleménye szerint Európa országait a szuverenitásuk köti össze, ez biztosítja a stabilitást és a békét. A közös, nagy átalakulást igénylő lépések pedig nem a nemzeti döntések csorbítását jelentik – mondta, leszögezve, hogy az eltérések lebontásán, a felzárkóztatás erősítésén dolgozni kell. A hatékonyság megtartásának érdekében szükség van arra, hogy az Európai Unióban minősített többséggel szülessenek a döntések, és ne lehessen vétózni – tette hozzá. 

A migrációval kapcsolatban Macron aláhúzta, hogy mindenekelőtt az elvándorlás okait kell kezelni. Afrikát stabilizálni kell, az emberi jogokat meg kell erősíteni minden egyes országában, és növelni kell a fejlesztési segélyek hatékonyságát. Ez kell, hogy legyen Európa közös válasza a migrációs válságra - hangoztatta, hozzátéve, hogy szolidaritásra van szükség a migráció okozta terhek tagországok közötti megosztásának területén. Meg kell különböztetni a nemzetközi védelemre jogosult menekülteket a bevándorlóktól, valamint le kell rövidíteni a menedékjog megszerzésének idejét. Olyan program kidolgozására van szükség, amely közvetlenül segíti a menekülteket befogadó közösségeket, a nemzeti bezárkózást el kell utasítani – tette hozzá.

A francia elnök a múlt hét végi szíriai légicsapással kapcsolatban aláhúzta, hogy Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok nem üzent hadat senkinek. Az egyetlen háború, amelyet a nemzetközi közösség visel Szíriában, az a sok száz ember haláért felelős Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen folytatott küzdelem. Ezzel párhuzamosan a szíriai kormány és fegyveres ellenzéke között alakult ki a civil lakosság szenvedésével és halálával járó véres feszültség. Macron szerint fellépésével a három ország a nemzetközi közösség becsületét mentette meg a nemzetközi szerződések megvédésének és a civil halálok megelőzésének tekintetében.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában egy nyitott Európa mellett érvelt, de kijelentette, Európa nem lehet átjáróház. Véleménye szerint hidat kell építeni Európa keleti és nyugati fele közötti, meg kell szüntetni a megosztottságot. Kijelentette, hogy segíteni kell a Balkán közeledését az EU-hoz, hiteles európai perspektívát kell nyújtani a térség országainak, tragikus következményekkel járna ennek elmaradása. Nem lehet más perspektíva a Balkánon, nem szabad, hogy megismétlődjön a nyugat-balkáni háború – húzta alá a bizottsági elnök.

(MTI, MTI/EPA/Patrick Seeger)