Putyin bízik a szankciós politika végében

Reményét fejezte ki Vlagyimir Putyin elnök, hogy a nyugati szankciós politika hamarosan véget ér, és hogy Oroszország gazdasági külkapcsolatai normalizálódnak. Egyúttal felhívta a figyelmet a „tőkeamnesztia” új lehetőségére.

Putyin pénteken beszélt erről az Oroszországi Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének moszkvai kongresszusán. „Gondolom, hogy maguk is ráunnak erre, akik ezt (a szankciós politikát) csinálják. Remélem, hogy a normális viszonyok útjára lépünk” – mondta.

Egy francia üzletemberekkel megtartott minapi megbeszélésére és az Emmanuel Macron francia elnökkel pénteken folytatott telefonos megbeszélésére hivatkozva kijelentette: külföldön is osztják meggyőződését, miszerint a mesterséges korlátozások létrehozása zsákutcába vezet és az ilyen politika kezdeményezőinek is károkat okoz. 

Putyin szerint a korlátozások politikája Oroszországgal szemben gyakorlatilag folyamatos volt. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államokban 2012-ben, még a krími és az ukrajnai események előtt, gyakorlatilag a Jackson-Vanik törvénymódosítás eltörlése napján lépett életbe a Magnyitszkij-törvény. 

Az 1974-es amerikai kereskedelmi törvény 1975-ben törvényerőre emelkedett, úgynevezett Jackson-Vanik kiegészítésre a szovjet zsidók kivándorlásának moszkvai akadályozására hivatkozva korlátozta az Egyesült Államokba irányuló szovjet kivitelt, valamint a Moszkvának való hitelezést. A törvénymódosítást 2012-ben hatálytalanították, ám ekkor hatályba lépett az úgynevezett Magnyitszkij-törvény, amely szankciókat léptetett életbe azokkal az orosz tisztségviselőkkel szemben, akik Washington megítélése szerint emberi életek kioltásáért, kínzásért vagy az emberi jogok súlyos megsértéséért tehetők felelőssé. 

Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az új technológiai hullám jelentősen megváltoztatja a világgazdaság képét, hogy „újraosztják a lapokat”, hogy áruk és szolgáltatások új piacai, új vezető gazdasági tényezők jelennek meg, ami a konkurenciaharc kiéleződéséhez vezet. Úgy vélekedett, hogy a vetélytársak ilyen helyzetben nem fognak teketóriázni egymással és hogy „a nyomásgyakorlás más formáit, a konkurenciaharc bármely formáját” fogják egymás ellen alkalmazni.

„Nyilvánvaló, hogy a szankciós kihívás nem konjunkturális jellegű és feltehetően fennmarad egy ideig a jövőben. De ismétlem, mégis azt remélem, hogy a józan ész felülkerekedik és hogy az egész világgazdaság érdekében partnereinkkel együtt a helyes irányba fogunk haladni” – fogalmazott. Az elnök szerint Oroszország jelenleg a fejlődés bonyolult, feszült és nagyon fontos szakaszába lép és éppen az üzleti világtól függ, hogy mennyire lesz sikeres. Szavai szerint a kormány határozottan „el fog takarítani” minden akadályt a gazdaság és a befektetések elől.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz parlament alsóháza elfogadta a külföldön tartott tőke repatriálását és kifehérítését célzó amnesztiatörvény idén márciustól jövő február végéig érvényes, második szakaszát. Mint mondta, az intézkedést a nemzetközi pénzintézetek is támogatják.

A tőkeamnesztia során – amelynek első szakasza 2015-2016-ban volt – az orosz állam szavatolja, hogy aki bevallja az eltitkolt vagyonát és eszközeit, az mentesül az állam kijátszása miatti adóügyi, közigazgatási és bűnügyi felelősségre vonás alól.

(MTI)