Emmanuel Marcon francia elnök óva intette Szaúd-Arábiát és Iránt, hogy a kormányfői posztjáról lemondott, majd lemondását visszavonó Szaad Haríri libanoni kormányfő ellen lépjenek, és Libanon belügyeibe beavatkozzanak.
Emmanuel Macron francia államfő azt kérte pénteken a nemzetközi közösségtől, hogy támogassák Libanon önállóságát és óva intette a regionális hatalmakat, azaz Iránt és Szaúd-Arábiát, hogy beleszóljanak a libanoni belügyekbe.
Macron: Senki ne avatkozzon be!
„Továbbra is jelentős fenyegetések érik Libanon stabilitását és elengedhetetlenné teszik a nemzetközi közösség erős és határozott támogatását” – mondta a Libanon támogatására Párizsban rendezett nemzetközi konferencia megnyitóján a francia elnök.
A Libanon barátai elnevezésű nemzetközi csoport találkozóján részt vesz Szaad Haríri libanoni miniszterelnök, Rex Tillerson amerikai külügyminiszter, az ENSZ Biztonsági Tanácsácsa öt állandó tagjának, valamint Németország és Olaszország képviselője. Céljuk, hogy megerősítsék a libanoni kormányfőt, aki kedden visszavonta a november elején Szaúd-Arábiában megtett lemondását, és bejelentette, kormánya valamennyi tagja egyetért abban, hogy távol maradnak az arab országokban dúló konfliktusoktól.
„Ahhoz hogy Libanon védelemben legyen, elsődleges, hogy valamennyi libanoni fél és a regionális szereplők is tiszteltben tartsák a be nem avatkozás alapvető elvét” – hangsúlyozta a francia elnök. Az üzenet elsősorban az Irán támogatta síita Hezbollahnak szólt, amelyet a régió egyik legfőbb fegyveres mozgalmának tekintenek, elsősorban a szomszédos Szíriában. „A régió konfliktusaiba való be nem avatkozás és Libanon szuverenitása érinthetetlen elveket képeznek” – tette hozzá Macron.
Trump és Jeruzsálem boríthatják a kártyákat
Haríri november 4-én jelentette be váratlanul lemondását a Szaúd-Arábiában felvett televíziós beszédben, és azzal vádolta meg Iránt és szövetségesét, a libanoni síita Hezbollahot, hogy „rátették a kezüket” az országára. Azóta a két rivális libanoni tábor, a Szaúd-Arábia támogatását élvező, szunnita Haríri vezette politikusok és az Irán támogatta síita Hezbollah igyekezett kompromisszumot találni, hogy elkerülje az országot fenyegető újabb politikai földrengést.
Elemzők szerint Donald Trump amerikai elnök döntése, hogy Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának azonban jelentősen komplikálhatja a helyzetet, miután az Izraellel szemben ellenséges, Hezbollah csütörtökön támogatásáról biztosította az újabb palesztin intifádát (felkelést), amelyet a radikális iszlamista Hamász hirdetett meg válaszul az amerikai bejelentésre.
„Ez a döntés még tovább bonyolítja a békefolyamatot és újabb kihívást jelent az egész régió stabilitására nézve” – mondta Párizsban a libanoni kormányfő.
Emmanuel Macron ezért Iránt és Szaúd-Arábiát is figyelmezette, amelyek a régióban egymás riválisai, Libanonban pedig az egymással ellentétben álló táborokat támogatják. „Libanon nem lehet sem tárgya, sem tétje, sem szereplője ennek a konfliktusnak” – fogalmazott a francia elnök.
Kalandosan menekült a libanoni kormányfő
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter azt is kérte a térségben az Egyesült Államok legfőbb szövetségesének számító Szaúd-Arábiától, hogy mutasson nagyobb mérsékletességet Katarral szemben, amellyel szemben Rijád embargót rendelt el, de Jemenben és Libanonban is. „Arra ösztönözzük őket, hogy legyenek kicsit mérsékeltebbek, végiggondoltabbak és legyenek tekintettel a tetteik következményeire” – mondta az amerikai külügyminiszter.
Nyugati értékelések szerint az egyre növekedő iráni befolyásától tartó Szaúd-Arábia kényszerítette lemondásra a szunnita libanoni miniszterelnököt, hogy így lázítsa fel a libanoniakat Iránnal szemben és növelje a szaúdiak tekintélyét az országban.
Szaad Haríri ismételten megköszönte a francia diplomácia közvetítését a lemondása miatt kirobbant politikai válság kezelésében. A libanoni kormányfőt gyakorlatilag a francia vezetés menekítette ki Rijádból a lemondását követően, Haríri a párizsi meghívásnak köszönhetően tudta elhagyni Szaúd-Arábiát, majd hazatérni Libanonba.
Emmanuel Macron elmondta, hogy a libanoni gazdasági helyzet támogatása érdekében 2018 első negyedévében újabb konferenciát szerveznek. A libanoni kormány jelenleg egy nagyszabású infrastrukturális modernizációs programot dolgoz ki, amelyhez külföldi befektetőkre számít. Szintén jövő elején pedig Rómában rendeznek egy konferenciát a libanoni hadsereg fejlesztésének támogatására.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
Az első nyugati kormányfő, aki látogatást tesz a térségben az iráni háború óta.
Ironikus módon Izraelnek nem voltak mindig rossz kapcsolatai Iránnal, ráadásul ez az állítás nem csak az 1978-as iráni iszlám forradalom előtti időszakra igaz.
Bár a két eszköz közötti erőviszonyok egyértelműen a vadászgép javára billennek, a körülmények nem kedveztek az elfogásnak.
Heves légicsapások érték Libanon fővárosát, miközben Izrael már nyíltan beszél a déli területek megszállásáról.
XIV. Leó pápa sürgeti az amerikai elnököt, hogy keressen „kijáratot” az iráni háborúból.
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
Húsvétvasárnap hivatalosan is megnyitotta kapuit a látogatók előtt a megújult Citadella, melynek megnyitóján a miniszterelnök mondott beszédet.
