Fel kell vennie a küzdelmet az Európai Uniónak a „nacionalizmus vírusának” terjedése ellen – jelentette ki Josef Weidenholzer, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának alelnöke csütörtökön egy brüsszeli konferencián
Fel kell vennie a küzdelmet az Európai Uniónak a „nacionalizmus vírusának” terjedése ellen, amely nem pusztán a legutóbb csatlakozott, keleti tagállamokat érinti, hanem egyes nyugati országokat is – jelentette ki Josef Weidenholzer, az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata frakciójának alelnöke csütörtökön Brüsszelben, egy Európa jövőjéről szóló baloldali konferencián. Korábban gazdasági és társadalmi kérdések mentén volt tapasztalható megosztottság az uniós országok között, napjainkban azonban az ideológiai kérdések jelentik az elsődleges választóvonalat. A közösséget ez újfajta kihívás elé állítja, amely teljesen különbözik a korábbiaktól – figyelmeztetett az osztrák politikus a „Haladó jövő közös építése” című kétnapos rendezvény zárónapján.
Weidenholzer példaként említette Magyarországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Ausztriát, és kiemelte, „az emberi jogok egyetemesek, nincsenek magyar vagy brit emberi jogok”. Hozzátette, Orbán Viktor miniszterelnök néhány évvel ezelőtt bevezette az illiberális demokrácia fogalmát, és ez jól mutatja, hogy az Európai Unió „keleti lába” egyre inkább megfertőződik a „nacionalizmus vírusával”, de – mint mondta – közel sem csak a volt szocialista országokról van szó, hanem egyes nyugati tagállamokról is. Michele Nicoletti, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének szociáldemokrata frakcióvezetője arról beszélt, hogy a demokrácia nem csak annyit jelent, hogy egy országban demokratikus választásokat tartanak, a hatalmat is demokratikus elvek alapján kell gyakorolni, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásával.
Az olasz politikus hangsúlyozta, a populizmus térnyerésének az egyik oka, hogy sokan elvesztették a bizalmukat a képviseleti demokráciában, például a korrupció miatt, amely a „demokrácia rákos daganata”. Úgy vélekedett, hogy bár az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága mintegy 800 millió ember számára védelmet nyújt a kontinensen, számos ET-tagállamban mégis történnek súlyos jogsértések, a többi között Törökországban, Magyarországon és Lengyelországban.
Barbara Nowacka baloldali lengyel politikus kijelentette, történelmi pillanat a mostani, szemtanúi lehetünk az Európai Unió átalakulásának, az azonban kérdés, hogy ez pozitív vagy negatív folyamat lesz. Mint mondta, napjaink Európáját értékválság és identitásválság jellemzi, sokan félnek a munkahelyük elvesztésétől, s ezek a jelenségek a jobboldali populizmust erősítik, amely a keleti tagállamok mellett például Franciaországban vagy Németországban is terjedőben van. Aláhúzta: meg kell erősíteni az EU-t, hogy hatékonyan felléphessen a jogállamiságot lábbal tipró kormányok ellen, mivel most csak „kiabálni” tud, ami nem segít. Victor Negrescu európai ügyekért felelős román miniszter pedig leszögezte: ha változást akarnak, mindenkivel beszélniük kell, azokkal is, akik nem osztják az értékeiket.
(MTI)
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi képviselője élesen bírálta azokat a békejavaslatokat, amelyek Ukrajna katonai létszámának korlátozását céloznák.
Az euroszkepticizmus minden eddiginél jobban terjed, egyre többen fordulnak el az EU-tól.
A magyar kormányfő pénteken találkozhat az orosz elnökkel.
Ilyenkor lehet tisztán látni, pontosan mit is jelentett a miniszterelnök washingtoni látogatása.
A miniszterelnök arról beszélt: készülnünk kell arra, hogy rengeteg olyan újítás, felfedezés, találmány, kísérlet várható a jövőben, ami megpróbál az ember számára élhető közeget teremteni élhetetlen területeken.
A miniszterelnök szerint Magyarország és Szerbia között ma már valódi stratégiai szövetség áll.
Róna Dániel nagyon komoly hibát vétett.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai vitáján a Tisza Párt képviselője tagadta a migráció jelentőségét.
