Schulz alulmaradt a kancellárjelöltek vitáján

Élesen bírálta egyebek mellett bevándorlási- és menekültpolitikája, továbbá a nyugdíjrendszer állapota miatt Martin Schulz német szociáldemokrata kancellárjelölt Angela Merkel hivatalban lévő kormányfőt a kancellárjelöltek vasárnap esti televíziós vitájában, amelyen Magyarországról és Lengyelországról is szó esett. Az első felmérések szerint a negyedik ciklusára készülő Angela Merkel szerepelt jobban a másfél órás tévévitában, amely a szeptember 24-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampány legfontosabbnak tartott eseménye volt. Az ARD és a ZDF közszolgálati televíziók mellett a két legnagyobb országos kereskedelmi tévé, az RTL és a SAT1 is élőben közvetítette. 

A négy csatorna egy-egy ismert televíziós újságírója által vezetett vita első és leghosszabba blokkja a migrációról, menekültügyről és társadalmi integrációról szólt. Martin Schulz hangsúlyozta, hogy Angela Merkel hibázott, amikor 2015 szeptemberében a menekültek beengedéséről határozott, mert nem vonta be a döntésbe az európai partnereket. Így lehetővé tette Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy kivonják magukat a felelősségvállalás alól, és „cserben hagyják Németországot”, holott „sok pénzt fizetünk ezeknek az országoknak”.

Angela Merkel kiemelte, hogy „Orbán Viktor elvette a menetjegyeket a Budapesten lévő menekültektől és egyszer csak nem engedte, hogy elinduljanak a vonatok”, és „tudtuk, hogy Magyarország nem hajlandó szolidárisan részt venni” a menekültek ellátásában. Így szeptember 4-én este gyorsan kellett cselekedni a Magyarországon gyalog elindult menekültek ügyében, mert „semmi reményem nem volt abban, hogy Orbán Viktor megváltoztatja hozzáállását” – mondta a kancellár.

A migrációs válság kezeléséről szólva Martin Schulz kiemelte, hogy a külső határok lezárása helyett egy közös, uniós bevándorlási jogi rendszert kell kialakítani, kanadai, amerikai és ausztrál mintára, amely lehetőséget ad a legális bevándorlásra, aki pedig illegálisan lépi át az EU határát, azt vissza kell utasítani. Ehhez a szavai szerint a terheket a tagállamok között szolidárisan megosztó rendszerhez kell igazítani az EU pénzügyi támogatási rendszerét, mert „nem mehet tovább”, hogy olyan tagállamok, mint Lengyelország és Magyarország támogatást kapnak az EU-tól a mezőgazdaságtól az útépítésig egy sor feladathoz, de elutasítják a szolidaritást a migráció ügyében. Angela Merkel kiemelte, hogy az uniós külső határok ellenőrzése mellett az EU-Törökország menekültügyi megállapodáshoz hasonló együttműködést kell folytatni az EU szomszédságának más államaival, az Európán kívülről induló migráció szabályozásában pedig nem kell az EU-ra várni, hanem meg kell alkotni egy német törvényt a képzett munkavállalók bevándorlásáról. Aláhúzta: a migráció nem fenyegetés, hanem nagy feladat, és Németország nem zárkózhat be a világ más részein pusztító háborúk és szegénység előtt. Ez azonban „nem jelenti azt, hogy mindenki jöhet”. 

A társadalmi integráció kérdéseivel kapcsolatban Angela Merkel kijelentette, hogy négymillió muzulmán ember él Németországban, akik mind „hozzájárulnak az ország sikeréhez”, így vallásuk a német társadalom része, de csak akkor, ha az alaptörvénynek megfelelő módon gyakorolják, és vezetőik elhatárolódnak az iszlám nevében elkövetett terrortól. Martin Schulz kijelentette: 3-5 százaléknyi fanatikus és radikális miatt nem szabad elítélni egy vallást, de meg kell akadályozni, hogy kívülről „gyűlöletet exportáljanak” Németországba.

A német-török diplomáciai viszállyal kapcsolatban Schulz a Törökországgal folytatott EU-csatlakozási tárgyalások megszakítását sürgette. Merkel hangsúlyozta, hogy a Törökországban raboskodó német állampolgárok miatt nem szabad „becsapni az ajtót”, és elsősorban gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára.

Schulz a menekültügy mellett főleg a nyugdíjrendszer állapota miatt bírálta Merkelt, és hangsúlyozta: a CDU/CSU kormányzásának folytatása azzal fenyeget, hogy 70 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Merkel kijelentette, hogy ez semmiképpen nem fordul elő.

Az ARD országos köztelevízió megbízásából végzett gyorsfelmérés szerint 55 százalék Angela Merkelt, 35 százalék Martin Schulzot találta meggyőzőbbnek. A másik országos közszolgálati televízió, a ZDF adatai alapján jóval szorosabb az eredmény, 32 százalék szerint a jobbközép CDU/CSU 12 éve kormányzó vezetője, 29 százalék szerint pedig az SPD-s jelölt szerepelt jobban. Ugyanakkor 51 százalék szerint Martin Schulz a vártnál jobb teljesítményt nyújtott, és megkérdezettek 44 százaléka azt mondta, a 90 perces vita után jobb a véleménye róla.

(MTI)