Ha bukik, ha talpon marad Sorin Grindeanu háromfőssé zsugorodott kormánya, a romániai politikai paletta legnagyobb alakulata nem ússza meg súlyos megrázkódtatás nélkül a mostani belharcot.
„Amelynek legfőbb mozgatórugója egyébként az igazságszolgáltatáshoz való viszonyulásban keresendő. Dragnea nem bocsátotta meg Grindeanunak, amiért az év elején az egész országon végigsöpört tiltakozáshullámnak engedve hatályon kívül helyezte a Btk. korrupcióellenes szigorán enyhítő kormányhatározatot, és nem iparkodott a közkegyelmi törvény kidolgozásával.
Márpedig a PSD büntetett előéletű elnökének nem érdeke az igazságszolgáltatás függetlensége, hiszen közeleg az ítélet második büntetőperében, amely pontot tehet a politikai karrierje végére. Félig hasonló cipőben jár a kisebbik koalíciós párt elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu is, aki ellen bűnpártolás és hamis tanúzás miatt emelt vádat tavaly a DNA. Részben az ellene zajló bűnvádi eljárásokban keresendő Victor Ponta magaviselete, Grindeanu-pártisága, megveszekedett Dragnea-ellenessége is.
A rossz nyelvek szerint a volt kormányfő nem emésztette meg, hogy a PSD jelenlegi vezetője teljesen háttérbe szorította, holott Pontával ellentétben őt már elítélték egyszer. Még a kormánypárti szavazóknak sem könnyű tehát igazságot szolgáltatniuk ebben a PSD-s belháborúban, hát akkor a kívülállóknak. Éppen ezért az lenne a legegészségesebb politikai magatartás, ha a többi parlamenti párt a koalíció tagjaira bízná annak eldöntését, melyik tábor az erősebb.
Hatványozottan érvényes ez arra az RMDSZ-re, amely a jelek szerint ismét királycsináló szerephez jutott a bukaresti politikában, egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy a szövetség nélkül a koalíció képes lesz megbuktatni Grindeanut. A bizalmatlansági indítványhoz való viszonyulás lebegtetése annak a jele, hogy Kelemen Hunorék a két táborral lefolytatandó alkudozástól teszik függővé végleges álláspontjukat.”
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
Jessica Rosencrantz-ot csak Ukrajna érdekli.
