A kohéziós alapokat a jogállamisági elvek betartásához kötné a német kormány – állítja a Politico egy kiszivárgott kormányzati állásfoglalás alapján. A brüsszeli lap Lengyelország példáját emlegeti, hogy az ország esetében a jogállamisággal kapcsolatos aggályok a kohéziós források felfüggesztéséhez vezethetnek a javaslat értelmében.
Tanulmányozza a német kormány annak lehetőségét, hogy a jövőben miként lehetne az alapvető jogállamisági elvek betartásához kötni az uniós kohéziós támogatások kifizetését a tagországok számára – jelentette kedden a Politico című brüsszeli hírportál egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva.
A cikk szerint Berlin fontolgatja, hogy valamiképpen megpróbálják lehetővé tenni, hogy az Európai Bizottság befagyaszthassa a támogatásokat az olyan tagállamok esetében, amelyek nem tesznek eleget az EU demokratikus és jogállamisági elveinek.
Az uniós költségvetési szabályokról szóló német kormányzati állásfoglalásban szereplő javaslat értelmében fel lehetne függeszteni például a Lengyelországnak szánt kohéziós forrásokat a jogállamisági aggályok miatt – emelte ki a Politico. Lengyelország a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban 86 milliárd euró (26,5 ezer milliárd forint) uniós támogatásban részesül – emlékeztettek rá.
Az Európai Bizottság illetékes tagja, Frans Timmermans több mint egy éve kritikával illeti a Jog és Igazságosság (PiS) által alakított kormány tevékenységét például a legfelsőbb bíróság reformja miatt. A kormány részéről azonban „személyes keresztesháborúnak” nevezték a biztos próbálkozásait – idézte fel a vitát a Politico.
A Bruxinfo hétfői cikkében ennél részletesebben is beszámol a kiszivárgott dokumentum tartalmáról. A jogállamiságot érintő rész a cikk szerint „annak mérlegelése lenne, hogy az EU kohéziós alapjainak megőrzését is a jogállami alapelvek betartásához kössék”.
A dokumentumban a cikk szerint ezen felül még számos reformjavaslat felmerül, például, hogy a kohéziós alapok elosztásánál vegyék figyelembe a demográfiai változásokat és a menekültek társadalomba való beilleszkedését is, továbbá felvetik azt is, hogy egy évvel le kellene rövidíteni a rendelkezésre bocsátott időt az odaitélt források lehívására.
(MTI/Politico/Bruxinfo)
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
A közlemény szerint a külügyminiszter ezzel arra reagált, hogy Donald Tusk pártja kongresszusán elmondott beszédében magyar vonatkozással is élt.
Berlin hivatalosan is kezdeményezte Washingtonnál, hogy a korlátozások alól három németországi üzem is felmentést kapjon.
A robbanások során mintegy 56 ezer tonna beton dőlt a földre.
„A legnagyobb problémát a lengyelek szabadsága jelenti” – mondta Tusk a PiS-ről.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
