Londoni pénzügyi elemzők szerint rövid távon megkönnyebbülést hozhat a piacokon a törökországi népszavazás eredménye, mivel úgy tűnik, hogy az alkotmányos berendezkedés átalakítását jóváhagyó referendum nyomán csökkent az előrehozott választások és így a további elhúzódó politikai bizonytalanság kockázata.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői hétfői helyzetértékelésükben kiemelték azt a véleményüket, hogy mivel igen szűk volt az alkotmányos reform támogatottságának többsége, túl kockázatos lenne Recep Tayyip Erdoğan államfő és a kormányzó AKP párt számára az előrehozott választások esetleges kiírása ilyen ingatag támogatottsági háttérrel. A ház szerint ha a politikai bizonytalanság a következő időszakban valóban csökken, az felszabadíthatja az eddig elfojtott keresletet és ez jót tehet a török gazdaság növekedési dinamikájának.
Az előrehozott választások kilátása keltette bizonytalanság múltával a török jegybankra nehezedő politikai nyomás is enyhülhet, a jegybank valóra válthatja azt az ígéretét, hogy az inflációs dinamika javulásáig feszesen tartja a likviditási politikát - jósolták a JP Morgan elemzői. A cég szerint június végéig nem várható a jegybank feszes likviditási alapállásának módosulása. A ház londoni elemzői szerint ebben a környezetben befektetői megkönnyebbülést tükröző erősödés várható rövid távon a török befektetési termékek piacain.
Törökország az egyetlen gazdaság a JP Morgan által vezetett GBI-EM GD feltörekvő piaci kötvényindex-portfolióban, amelynek szuverén eszközei az év eddigi szakaszában negatív megtérülést produkáltak és a cég elemzői szerint ezt az alulteljesítést egyértelműen a népszavazás körüli eddigi bizonytalanság magyarázza. Ez a bizonytalanság a JP Morgan londoni elemzőinek véleménye szerint viszonylag piacbarát módon megoldódott azzal, hogy az eredményből következtethetően az idén nem lesznek előrehozott választások Törökországban. A cég szerint ez arra ösztönözheti a befektetőket, hogy felszámolják a török eszközökben eddig elfoglalt - más magas hozamú feltörekvő piaci befektetési eszközportfoliókhoz képest nagyarányú - alulsúlyozási pozícióikat.
Goldman Sachs: Nem meglepetés
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői hétfői helyzetértékelésükben azt a véleményüket emelték ki, hogy a piacokat nem fogja meglepni a török népszavazás eredménye, mivel a befektetők már nagy valószínűségű fejleményként beárazták az alkotmányos berendezkedés átalakítását pártolók győzelmét. A GS londoni elemzői szerint ennek alapján a török líra a referendum körüli bizonytalanság oldódására várhatóan erősödéssel reagál, de a ház azzal számol, hogy ez a hatás idővel valószínűleg halványulni kezd.
A Goldman Sachs ennek alapján fenntartja azt az előrejelzését, hogy a török líra a következő tizenkét hónapban a 4 líra/dolláros árfolyamra gyengül a jelenlegi 3,65-70 líra körüli szintekről. Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakértői is azt emelték ki hétfői helyzetértékelésükben, hogy legalábbis rövid távon az alkotmányos átalakításra igennel szavazók többsége a leginkább piacbarátnak tekinthető eredmény. A piac ugyanis az azonnali bizonyosságot részesíti előnyben, akkor is, ha egyébként aggályok merülnek fel a végrehajtói hatalom koncentrációja miatt, és azzal kapcsolatban is, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerének fokozatos eróziója kikezdheti a gazdaságpolitikai döntéshozatal minőségét.
Capital Economics: Rövid távú erősödés
A Capital Economics londoni elemzői ennek alapján szintén a török piacok és a líra rövid távú erősödésével számolnak. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy véleményük szerint a népszavazási eredmény legalább annyi kérdést vet fel a befektetők számára, mint amennyit megválaszol. A cég szerint e kérdések közé tartozik, hogy a szűk többségű győzelem Erdogan elnök politikáját a békülékenység felé tereli-e, vagy inkább felgyorsítja Törökország sodródását az önkényuralmi rendszer felé. A Capital Economics elemzői szerint ez utóbbi forgatókönyv különösen aggályos lenne, tekintettel Törökország jelentős külső kötelezettségeire.
A ház szerint a válaszra váró kérdések közé tartozik az is, hogy lazábbá válik-e a költségvetési, sőt esetleg akár a monetáris politika is a gazdasági növekedés serkentése érdekében a 2019-ben esedékes választások előtti időszakban. A Capital Economics londoni elemzői közölték: véleményük szerint a referendumon elért többség csekély mivolta az ösztönzés esélyét növeli. A cég szerint a költségvetési politika lazítására van valamelyes mozgástér, de egy esetleges jelentősebb monetáris ösztönzés azzal a kockázattal járna, hogy eladási hullám indul a török líra piacán. (MTI)
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
Még pénzt is adtak neki.
Franciaország továbbra is elkötelezett támogatója az ukrajnai háborúnak.
A nyugati vezetők a béke helyett a nyomásgyakorlásban látják a megoldást, miközben Ukrajna városai ismét sötétbe borulnak az orosz légicsapások után.
A Nyugatnak tisztában kell lenni egy régi biztonságpolitikai elvvel: az ellenfeled sosem annyira erős, mint gondolod, de te sem.
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
