Frans Timmermans európai biztos szerint Varsónak egyelőre nem sikerült eloszlatnia a lengyel jogállamisággal kapcsolatos aggályokat.
Varsónak egyelőre nem sikerült eloszlatnia a lengyel jogállamisággal kapcsolatos aggályokat, sőt újabb problémás kérdések merültek fel az utóbbi időben – jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) szerdai ülésén.
Timmermans példaként említette a lengyel országos bírósági tanácsra vonatkozó reformterveket, amelyek szerinte aggodalomra adnak okot, ugyanis veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét. Hozzátette, hatékonyabb lenne, ha az EU tagállamait is bevonnák a Brüsszel és Varsó közötti párbeszédbe, ezért javasolni fogja, hogy a kérdést vegye napirendre az uniós országok kormányait tömörítő Tanács. Mint mondta, az európai ügyekkel foglalkozó miniszterek ülésén szeretné megvitatni a további lépéseket, ahogyan azt is, hogy a tagállamok hogyan kívánnak részt venni a párbeszédben.
A holland diplomácia egykori vezetője nem zárta ki az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának lehetőségét, azonban úgy vélekedett, hogy az kontraproduktív lehet és nem segítené a megoldást. Az említett cikkely olyan eljárást tesz lehetővé, amely – az európai alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső esetben akár az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat. Ehhez azonban a másik huszonhét tagország egyhangú támogatására van szükség, s ez erősen kétséges, hogy meglenne, Orbán Viktor miniszterelnök például korábban kijelentette, nem fog támogatni semmilyen szankciót Lengyelországgal szemben.
Az Európai Parlament brüsszeli székházában rendezett szerdai meghallgatásnak a jogállamiság lengyelországi helyzete volt a témája.
Frans Timmermans egy friss német lapinterjúban arról beszélt, hogy a bizottságnak nagyobb támogatásra van szüksége a tagállamok részéről az európai alapértékek védelméhez Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. „A többieknek világossá kell tenniük, hogy ezek az értékek nem csak dísznek valók, mint egy bokréta” – mondta a brüsszeli testület alapjogokért felelős alelnöke, hangsúlyozva, a bizottság egyedül nem tudja megvédeni ezen értékeket.
Az uniós jog végrehajtása felett őrködő Európai Bizottság az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében júliusban ajánlásokat fogalmazott meg Varsó számára, decemberben pedig két hónapot adott a kormánynak arra, hogy rendezze az aggályos kérdéseket. Miközben számos jogvédő szerint a figyelmeztetés közel sem vette elejét a „jogállamiság további aláásásának” Lengyelországban, a varsói kormány bejelentette, hogy lezártnak tekinti a vitát. Az utóbbi időben sok bírálat érte Lengyelországot, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonták a közmédiát és korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint azonban a vonatkozó törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.
(MTI)
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Nem jött be a kormányváltás a lengyeleknek.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
