Nem tetszik az SPÖ balszárnyának Christian Kern osztrák kancellár menekültpolitikája: a bécsi balosok sokkal több menekültet fogadnának be, és levélben lázadoznak a szerintük realistának csak csúfolt irányvonal ellen. Nem ez az első alkalom, hogy a kancellárnak ellenáll pártja.
Egyre gyakrabban hallani a bécsi szociáldemokraták köréből, hogy a türelmi idő lejárt. Az osztrák főváros SPÖ-bázisa túlnyomórészt elégedetlen Christian Kern kancellár munkájával, főleg azzal, amit a menekültpolitikában képvisel. Leginkább a menekültek Európán belüli áthelyezéséről szóló uniós vitában képviselt osztrák álláspontot bírálják. Az unió relokációs programja mintegy kvótaszerűen osztaná ugyanis fel a jelenleg Olaszországban és Görögországban tartózkodó menekülteket a többi tagállam között, Ausztriának ebből majd' 2000 migráns jutna.
Balhé a kvóták miatt
Ausztria SPÖ-s védelmi minisztere, Hans-Peter Doskozil a javaslatra Kern kancellár egyetértésével úgy reagált: ne vállalja a kormány a pluszfelelősséget, lévén 2015-ben és 2016-ban négyszer annyi menedékkérelmet nyújtottak be Ausztriában, mint Olaszországban és két és félszer annyit, mint Görörgországban, így a tervezett kétezer fős kvótát már most bőven kimerítették.
A bécsi Die Presse birtokába került egy levél, amit a bécsi szocdemek prominensei írtak, kritizálva a szocdemek vezette kormányt, a mostaninál humánusabb menekültpolitikát követelve: „Állítsák le az erőszakoskodást, lépjen megoldásorientált Európa-politika a helyébe, amit a realitás és a józanság határoz meg! (...) Az SPÖ képviselői éveken keresztül az európai együttműködésért és a nemzetközi szolidaritásért emelték fel a szavukat. Ha végre lehetőség nyílik megvalósítani saját politikai követeléseinket, nem szabad hátrébb lépni, és a múlt teljesítményére mutogatni.”
Kern az új Faymann?
Az osztrák napilap arról is ír: nem ez volt az első eset, hogy a szocdemek balszárnya kiakadt a kancelláron. A legnagyobb balhé a CETA nevű szabadkereskedelmi egyezmény körül volt: bár a szocdemek Brüsszelben éveken át ellene lobbiztak, Kern tavaly októberben hatalmas meglepetésre beállt a CETA mögé. A párt persze nem hagyta ezt annyiban: az SPÖ-s EP-képviselők a CETA ellen szavaztak Brüsszelben.
A sajtóhírre lecsapott az Osztrák Szabadságpárt elnöke, Heinz-Christian Strache is, aki a Facebookon úgy fogalmazott, könnyen lehet, hogy az előző kancellár, Werner Faymann végzete eléri Christian Kernt is: „Prognózisom, miszerint Kern lehet a második köztársaság legrövidebb ideig hatalmon lévő kancellára, egyre valószínűbbé válik. Kern egyre nagyobb nyomás alá helyeződik pártjában. A párt balszárnya már a felkelést próbálgatja.”
A közvélemény-kutatások aktuális állása szerint Strache pártja, az FPÖ a legnépszerűbb a maga 33 százalékával, második az SPÖ 29 százalékkal és harmadik a szocdemekkel nagykoalícióban kormányzó Néppárt 19 százalékkal.
Grönland hatalmas ritkaföldfémkészletei elvben enyhíthetnék Európa – így Magyarország – nyersanyagfüggését, ám a kitermelés legkorábban 2035 körül indulhat érdemben. Ez azt jelenti, hogy az EU akkumulátoripara a következő évtizedben továbbra is szinte teljesen Kínára kell támaszkodjon.
„A háborúból ki kell maradni, a migrációval szemben pedig meg kell magunkat védeni” – szögezte le a miniszterelnök.
A Tisza Párt nyugdíjszakértője szerint a bevándorlást fel kell gyorsítani és a kormánynak erre kellene felkészíteni a lakosságot!
A hét legolvasottabb cikkeiből kiderül, Brüsszel a magyar fiataloktól elvett lehetőséget támogatást Észak-Afrikának adja.
„2010 óta Magyarország gazdasága az egyik legnagyobb felzárkózási pályát futotta be egész Európában” – szögezte le Sebestyén Géza.
A tavaly megszavazott migrációs paktum szerint Magyarországnak egy 30 ezer illegális bevándorlót befogadó tábort kellett volna építenie.
A magyar olajipari vállalat is versenybe szállt a Lukoil romániai finomítójáért és benzinkút-hálózatáért – az amerikai szankciók miatt sürgőssé vált az üzlet.
Grönland hatalmas ritkaföldfémkészletei elvben enyhíthetnék Európa – így Magyarország – nyersanyagfüggését, ám a kitermelés legkorábban 2035 körül indulhat érdemben. Ez azt jelenti, hogy az EU akkumulátoripara a következő évtizedben továbbra is szinte teljesen Kínára kell támaszkodjon.
