Merkel 16 pontos tervel állt elő az elutasítottak hazatelepítésére

Angela Merkel német kancellár az elutasított menedékkérők hazatelepítésének felgyorsítását szolgáló, 16 pontból álló tervvel készül a feladat elvégzéséért felelős tartományi kormányok vezetőivel tartandó csütörtöki megbeszélésére –jelentette szerdán a Spiegel Online német hírportál.

A migrációs válság kezelésével kapcsolatban „a következő hónapokban a legfontosabb a hazatelepítés, a hazatelepítés és a hazatelepítés” – a Spiegel német hírportál szerint a kancellár ezekkel a szavakkal jelezte nemrégiben pártja, a CDU és a testvérpárt, a bajor CSU közös parlamenti frakciójának elnökségi ülésén, hogy 2017 legnagyobb kihívása az elutasított menedékkérők távozásra ösztönzése, szükség esetén hazatoloncolása.

A CDU/CSU meggyőződése szerint a menedékjog társadalmi elfogadottságát csak akkor lehet fenntartani, ha Németország kizárólag a védelemre szoruló embereket fogadja be, és az állam gondoskodik a jogosulatlan kérelmezők távozásáról. Az ügy pedig a legfontosabb belpolitikai kérdések közé kerülhet, mert az elutasított menedékkérők száma rövidesen történelmi csúcsra, félmillió fölé emelkedhet. A folyamat azonban igen lassan halad, előzetes adatok szerint tavaly önként – állami pénzügyi támogatással – mintegy 55 ezren távoztak, a hazatoloncoltak száma pedig 25 ezer körül volt, holott a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) csaknem 175 ezer kérelmet utasított el.

Össze kell hangolni a kitoloncolást

A Spiegel Online beszámolója alapján a szövetségi kormány új terve elsősorban arra irányul, hogy összehangolja és központosítsa az elutasított kérelmezők hazajuttatására irányuló tevékenységet, amely alapvetően a tartományok határkörébe tartozik.

A csütörtöki tanácskozásra készített javaslat szerint a BAMF az idén is sok kérelmet utasít el, ezért közös, „nemzeti erőfeszítésre” van szükség a „hazatelepítési politikában”. A berlini vezetés elképzelése szerint ki kell alakítani egy „hazatérés-támogató központot”, amelyben a szövetségi belügyminisztérium irányítása alatt hangolják össze a csoportos hazatoloncolásokat, és gondoskodnak mindazok úti okmányainak beszerzéséről, akiknek távozniuk kell az országból. Második lépésként ki kell építeni a „szövetségi kiutazási központok” hálózatát. Ezekben az intézményekben a hazatoloncolásra jelölt elutasított menedékkérőket helyeznék el a németországi tartózkodásuk „utolsó napjaira vagy heteire”.

Egy másik javaslat a decemberben Berlinben egy elutasított menedékkérő, a tunéziai Anis Amri által elkövetett terrortámadás tanulságain alapul, azt tartalmazza, hogy szélesítsék a kitoloncolási őrizetbe vétel lehetőségét mindazok esetében, akik a hatóságok szerint veszélyesek lehetnek. Továbbá a BAMF-ot fel kell hatalmazni arra, hogy mobiltelefonok vagy SIM-kártyák tartalmát is elemezhesse a kérelmezők személyazonosságának megállapításához. A javaslatok között az is szerepel, hogy az ügyek átfutásának gyorsítása céljával alakítsák át azt az eljárást, amellyel megvizsgálják az elutasított menedékkérők egészségi alkalmasságát a hazatelepítésre.

Önkéntes távozásra biztatnának

A szövetségi kormány azt is tervezi, hogy erőteljesebben ösztönzi az önkéntes távozást. Az idén 90 millió eurót szánnak a hazatérési és újrakezdési programok finanszírozására. A támogatási összeg „annál nagyobb, minél hamarabb dönt a támogatott az önkéntes hazatérés mellett” – idézett a dokumentumból a Spiegel Online.

Nem biztos, hogy a tanácskozáson elfogadják a javaslatokat, mert több baloldali vezetésű tartományi kormány fenntartásokkal viszonyul a szövetségi kormány törekvéseihez, és biztonsági okokra hivatkozva több tartományban felfüggesztették az afgánok hazatoloncolását. Angela Merkel a napokban emiatt élesen bírálta a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a helyi dán kisebbség pártjának (SSW) koalíciójából álló schleswig-holsteini kormányt.

(MTI)