Ezúttal Kanada próbálja megmenteni Ukrajnát
Justin Trudeau bőkezűsége légvédelmi rendszerek képében jelenik meg.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter értelmetlennek nevezte az ötletet, miszerint bérelniük kéne Ukrajnától a Krím-félszigetet – mondta hétfőn Moszkvában. Oroszország egyébként úgy döntött, hogy átmenetileg elfogadják az ukrajnai szakadárok által kikiáltott népköztársaságok által kiállított hivatalos okmányokat. A döntést humanitárius okokkal magyarázták. A német kormányszóvivő kijelentette, hogy ez ellentmond az ukrán válság rendezését célzó minszki egyezségnek.
Szegej Lavrov orosz külügyminiszter Andrij Artyomenko ukrán képviselőnek a The New York Times című amerikai napilapban ismertetett, nagy feltűnést keltett ukrán-orosz rendezési tervére reagált, amely egyebek között azt javasolja, hogy Ukrajnában rendezzenek népszavazást a Moszkva által 2014-ben elcsatolt Krím félsziget bérbe adásáról Oroszországnak 50-100 évre. Artyomenko a lap szerint eljuttatta elképzeléseit Donald Trump amerikai elnök tanácsadóihoz.
„Nehéz erre reagálni, mert valaki nem vehet bérbe valamit önmagától. Nem is tudok ehhez mit hozzátenni” – mondta az orosz diplomácia vezetője. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője abszurdnak nevezte az ukrán honatya elképzeléseit, és kijelentette, hogy Moszkvának nem volt előzetes tudomása azokról. „Nincs miről beszélni. Hogyan vehetné bérbe Oroszország önmagától az egyik régióját?” – fogalmazott Peszkov.
Kreml: Humanitárius okokból fogadjuk el a szakadárok által kibocsátott okmányokat
A szóvivő szerint Vlagyimir Putyin elnök a Kijev által bevezetett blokád miatt, humanitárius elképzelésektől indíttatva rendelte el, hogy Oroszország átmenetileg ismerje el a kelet-ukrajnai szakadár területek polgári hatóságai által kiállított hivatalos iratokat. Putyin szombaton aláírt rendeletének értelmében a kelet-ukrajnai válságövezet lakói vízum nélkül, a szakadár területek hatóságai által kiállított személyazonosító igazolványok birtokában szabadon utazhatnak Oroszország területére, emellett munkát vállalhatnak és tanulhatnak is ott.
A rendelet értelmében az orosz hatóságok időlegesen elismerik a többi között azokat a diplomákat és okleveleket, születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatokat, valamint járműrendszámokat, amelyeket az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságok hatóságai állították ki a területükön lakók számára. A rendelet a kelet-ukrajnai helyzet minszki békemegállapodások alapján történő politikai rendezéséig marad hatályban. Peszkov szerint a rendelettel Moszkva sem a nemzetközi jogot, sem a minszki megállapodásokat nem sértette meg.
Német kormány: A szakadárok okmányainak elfogadása sérti a minszki egyezményt
A német kormány szóvivő hétfőn kijelentette, hogy a szakadár területek hatóságai által kiállított személyazonosító igazolványok elfogadásáról hozott döntés ellentétes a kelet-ukrajnai válság békés rendezésére kidolgozott minszki megállapodás céljával és szellemiségével. Martin Schäfer külügyi szóvivő kiemelte, hogy a minszki megállapodás Ukrajna állami szuverenitásának teljes körű helyreállítására irányul, amivel nem fér össze, hogy Oroszország útlevélként fogadja el a donyecki és luhanszki szakadárok által kiadott iratokat, hiszen úti okmányt csak állami intézmény adhat állampolgároknak.
„A német útleveleket sem Berlin tartomány, vagy egy bajor község állítja ki” – jegyezte meg Schäfer a berlini kormányszóvivői tájékoztatón. Angela Merkel kancellár szóvivője, Steffen Seibert hozzátette, hogy a donyecki és luhanszki, „önhatalmúlag kikiáltott, úgynevezett népköztársaságok” iratainak elfogadása Oroszországban „aláássa Ukrajna egységét, szöges ellentétben áll a minszki megállapodással, és ezért teljességgel elfogadhatatlan”.
Újabb esély a békére?
Schäfer kiemelte: a német kormány a konfliktus valamennyi résztvevőjét felszólítja, hogy tartsa be a hétvégén a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) kötött fegyvernyugvási megállapodást. Hozzátette: a válsággócban élő civil lakosság súlyos helyzetének javításához az is szükséges, hogy azonnal oldják fel a Donyec-medencébe vezető vasútvonalak blokádját.
Az MSC margóján szombaton az úgynevezett normandiai formátumban – Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország – folytatott külügyminiszteri találkozón abban állapodtak meg, hogy hétfőn ismét fegyvernyugvás lép életbe, és újrakezdik a nehézfegyverek kivonását az ütközőzónából. A tűzszünetről és a nehézfegyverek eltávolításáról már a több mint két éve, 2015. február 12-én kötött minszki megállapodás is rendelkezett, de a harcok azóta számos alkalommal kiújultak.
(MTI)
Nyitókép: Enrico Bertuccioli