Történelmi félreszavazások: Donald Trump nyert az elektori kollégiumban

Hiába buzdított számos híresség arra az Amerikai Egyesült Államokban, hogy  a novemberi elnökválasztást követő, december 19-i, hétfői elektori kollégiumi szavazáson a republikánus jelöltek szavazzanak Donald Trump ellen. A Politico szerint New York-i idő szerint hétfőn este hatkor (közép-európai szerint éjfélkor) annyi biztos, hogy Trumpra 304 elektor szavazott 306 helyett, Hillary Clintonra pedig 228, 232 helyett. Így már az utolsó, elméleti akadály is elhárult az elől, hogy az egykori vállalkozó, ingatlanmágnás és showman legyen az Egyesült Államok 45. elnöke. A beiktatási ceremónia 2017. január 20-án lesz.

Végül csak két republikánus elektor szavazott valószínűleg Trump ellen, mindketten texasiak: egyikük Chris Suprun, aki december ötödikén jelentette be, hogy John Kasich republikánus ohiói kormányzóra fog szavazni, aki Trump riválisa volt az elnökjelöltek versenyében. Másikuk Ron Paulra, az elnökségért többször indult, volt texasi kongresszusi képviselőre szavazott. A többi 36 texasi elektor mind Trumpra szavazott. A New York Post ugyanakkor úgy tudja, eddig senki nem szavazott Trump ellen, Suprun szavazata pedig nem érkezett még meg.

Republikánus héjára szavaztak a washingtoni demokraták

Nem kevesebb, mint hét demokrata elektor akart eredetileg Hillary Clinton ellen szavazni: négyen Washington államban, egyen-egyen pedig Minnesotában, Maine-ben és Coloradóban – írja a Politico. Hármat közülük viszont lecseréltek állami hivatalnokokra. Így Coloradóban még a szavazás előtt lecserélték Micheal Baca demokrata elektort, aki valószínűleg Bernie Sanderst támogatta volna. Ugyancsak lecserélték a minnesotai demokrata elektort is, a Sandersre szavazó Muhammad Abdurrahmant. David Bright maine-i elektor pedig először ugyancsak Bernie Sandersre szavazott, de utána helytelennek ítélték a szavazatát, és újra kellett szavaznia, ezúttal Clintonra.

Washingtonban volt azonban a legnagyobb a zavarodottság: három demokrata elektor Colin Powellre szavazott, George W. Bush egykori külügyminiszterére, az afro-amerikai republikánus héjára. Ezzel a három elektor történelmet írt, mivel még sosem fordult elő, hogy egy magas rangú elektor a másik párt jelöltjére szavazzon. A negyedik félreszavazó demokrata elektor, Robert Satiacum egy indián környezetvédelmi aktivistára, Faith Spotted Eagle-re voksolt.

A Politico értesülései szerint ráadásul egy tucatnyi demokrata elektor állt készen arra, hogy Mitt Romney-ra, volt republikánus elnökjelöltre, volt massachusetts-i kormányzóra szavazzon, de nem kaptak zöld utat a hallgató Clinton-stábtól, hiába kérdezgették vezető személyiségeket. 

A Politico mérlege szerint tehát végül a leváltások és újraszavaztatások után két republikánus és négy demokrata elektor szavazott félre. 

Így néz ki az elektori rendszer

Ugyan Donald Trump a novemberi amerikai elnökválasztás nyertese, akiről a napokban szavaz az elektori kollégium, ám Hillary Clintonra 2,8 millióval többen szavaztak: Trump majdnem 63 millió, Clinton majdnem 66 millió szavazatot kapott. Viszont mivel az amerikai választásoknál az számít, hogy ki nyer több államban, ezért mégis Trump a nyertes. 

Ugyanis az adott állam elektorainak mind az ott nyertes jelöltre kell szavazniuk, a győztes mindent visz elve alapján. Az 538 tagú elektori testületben tehát Trumpra a hagyományok szerint 306, Clintonra 232 elektor kellett volna, hogy szavazzon.

Az elektorok pártjuk magas rangú képviselői. Az adott államot megnyerő párt helyi szervezete elküldi az elektorait egy előre meghatározott helyre, például az adott állam fővárosába, ahol leadják a szavazatukat, majd az összegyűjtött szavazatokat Washingtonba küldik. Ott a Kongresszus számolja meg a szavazatokat, és hirdeti ki a győztest. Ha nincs olyan jelölt, aki összegyűjtené a szükséges 270 szavazatot, akkor a törvényhozás dönt arról, ki lesz az elnök; jelen pillanatban a törvényhozás republikánus többségű.

Eddig 179 félreszavazó elektor volt a történelemben

A történelem folyamán az ideivel együtt eddig 179 lázadó elektor volt, ebből 71-en azonban azért szavaztak félre, mert a jelölt, akire szavazniuk kellett volna, idő közben elhunyt (1872, 1912). Két elektor egyáltalán nem szavazott senkire (1812, 2000), a maradék 106 pedig valaki másra adta szavazatát, mint kellett volna.

Az előző másfél évszázadban a félreszavazó elektorok mindig magányos akciót hajtottak végre, és sosem tudták megváltoztatni az elnökválasztás kimenetelét. Az is előfordult, hogy egyszerre két elektor szavazott máshogy, mint kellett volna. 1836-ban történt az utolsó, tömeges elektori félreszavazás, ekkor ugyanis Virginia mind a 23 elektora elutasította, hogy megszavazza az alelnököt, mivel annak nyíltan vállalt kapcsolata volt egy rabszolganőjével. Az elnököt ugyanakkor megszavazták, és az alelnök is az lett, aki eredetileg lett volna. Egyébiránt még előfordult, hogy három-hat elektor szavazzon félre.

A nem megfelelő jelöltre szavazó elektorokat csak 29 tagállamban (és District of Columbiában, tehát a fővárosban) fenyegeti büntetéssel a törvény, habár eddig sosem került sor az ilyen paragrafusok alkalmazására; 21 tagállamban nincs jogi szankció. Michiganben és Minnesotában a nem megfelelő jelöltre leadott szavazat érvénytelen. Természetesen a félreszavazó elektort a saját pártja is megbüntetheti.