Az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának jelentése szerint a Magyarországon őrizetbe vett migránsok többsége kielégítőnek találta a magar hatóságok eljárását, de voltak, akik rossz bánásmódról számoltak be. Az ET azt ajánlotta, hogy az érintett hatóságok hivatalos közleményben tegyék egyértelművé: a bántalmazás elfogadhatatlan. A magyar hatóságok szerint erre nincs szükség.
A Magyarországon fogva tartott külföldi állampolgárok többsége kielégítőnek találta a magyar hatóságok eljárását, mások ugyanakkor arról számoltak be, hogy a rendőrök és a büntetés-végrehajtási tisztségviselők nem megfelelő bánásmódot alkalmaztak velük szemben – derült ki az Európa Tanács (ET) kínzás elleni bizottságának (CTP) friss jelentéséből. A magyar hatóságok válaszukban hangsúlyozták: az állítólagos nem megfelelő bánásmód kapcsán tett ajánlást nem tartják indokoltnak.
A CPT csütörtökön tette közzé értékelését a tavaly október végi magyarországi vizsgálódásáról, amelyben „különösen aggodalmat keltőnek” nevezte, hogy magukat kísérő nélküli kiskorúnak vallók is voltak azok között, akik rossz fizikai bánásmódról számoltak be. Többen azt állították, hogy a rendőrök vagy a fogvatartási létesítményekben dolgozó őrök nem megfelelő elbánásban részesítették őket. A jelentés szerint egyesek arcot vagy gyomrot érő ütésekről, illetve gumibot használatáról, mások szóbeli bántalmazásról és tiszteletlen magatartásról panaszkodtak.
Közlemény kiadására kérték a magyar hatóságokat
A kínzás elleni bizottság azt az ajánlást tette az érintett hatóságoknak, hogy „hivatalos közleményben tegyék egyértelművé, hogy a menekültügyi és a bevándorlási fogvatartási létesítményekben dolgozó rendőrök és fegyveres őrök által tanúsított rossz bánásmód bármilyen formában elfogadhatatlan, amelynek esetén megfelelő büntetés kerül alkalmazásra”. A CPT szerint fontos lenne emlékeztetni arra, hogy „az ellenállást tanúsító személyek elfogása, illetve az erőszakos és/vagy zaklatott egyének megfékezése során kényszerítő erő csak a szükséges mértékben alkalmazható, valamint az érintett személyek megfékezését követően semmiféle bántalmazás nem indokolt”.
Mint írták, a CPT alapvetően elismeri azokat a különleges kihívásokat, amelyekkel a magyar hatóságoknak a külföldi állampolgárok tömeges beáramlása miatt kellett szembenézniük. „A körülmények azonban nem mentik fel a hatóságokat a szabadságuktól megfosztott külföldi állampolgárokkal való bánásmód tekintetében vállalt nemzetközi emberi jogi kötelezettségek alól” – olvasható a 37 oldalas dokumentumban. A jelentésben emlékeztettek rá, hogy 2015-ben korábban nem tapasztalt számban érkeztek menedékkérők Magyarországra, különösen a szerb határon keresztül, október közepéig összesen 390 ezer ember érkezett, közülük 176 ezren nyújtottak be menedékkérelmet.
Az ET küldöttségének tagjai úgy találták, hogy „a hagyományos rendőrségi fogdákban a tárgyi feltételek összességében kielégítőek voltak” Magyarországon, azonban több ajánlást is megfogalmaztak a zárkák berendezését, az éjszakai tartózkodás céljából biztosítandó minimális területet és a szabadtéri mozgási lehetőséget illetően. Emellett hiányosságokat állapítottak meg például a szegedi határrendészeti kirendeltség fogdájában kialakított ideiglenes fogvatartási létesítményekben is.
A küldöttség ugyanakkor „általában kedvező tapasztalatokat” szerzett a külföldi állampolgárok rendelkezésére álló egészségügyi létesítményekre és az általános egészségügyi ellátásra vonatkozóan, valamint a bevándorlási és menekültügyi őrizet során biztosított külső kapcsolattartás lehetőségeit illetően. A nemzetközi szakértői csoport tagjai a látogatás során számos, külföldiek fogva tartását szolgáló létesítményt felkerestek, s ezen látogatások során a hatóságok és az intézmények alkalmazottai részéről általában rendkívül jó együttműködést tapasztaltak.
Kormány: Nem indokolt az ajánlás végrehajtása
A megállapításokra és ajánlásokra a magyar hatóságok kimerítően, több mint 20 oldalon keresztül válaszoltak. Hangsúlyozták, hogy az állítólagos nem megfelelő bánásmód kapcsán tett ajánlást nem tartják indokoltnak, „az a rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervezetről valótlan, negatív tartalmú képet festene”.
„Ezen kívül indokolatlan a hivatalos közleményben kiemelni, hogy a rendőrségnek és az állományába tartozóknak, valamint a büntetés-végrehajtásban dolgozóknak be kell tartaniuk a tevékenységükre vonatkozó alapvető előírásokat, és azok esetleges megszegése szankciót von maga után, hiszen ez teljesen magától értetődik” – írták az illetékes magyar szervek.
Hozzátették, a kivizsgálások „jellemzően azt az eredményt hozzák, hogy a rendkívüli esemény kialakulásához a külföldi magatartása vezetett”, és az érintett „az ellenszegülés megakadályozása érdekében alkalmazott jogszerű, szakszerű és arányos kényszerítő eszköz alkalmazását élte meg az érintett bántalmazásként”.
(MTI)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A brutális támadás után a 62 éves férfi életveszélyes állapotban került kórházba.
A hatóságok szerint a cél változatlan: hogy mindenki biztonságban hazaérjen.
Az amerikai alelnök szinte ugyanazt gondolja a legfontosabb kérdésekről, mint Orbán Viktor.
Közel hatmilliárd forintból bővült a rendőrség járműparkja, a cél a gyorsabb reagálás és a hatékonyabb bűnüldözés.
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
Winston Marshall a brit és a magyar bevándorlási helyzetet hasonlította össze.
Az Alapjogokért Központ becslése szerint az egyéni választókerületek többségében a Fidesz–KDNP jelöltje kerülhet ki győztesen.
A legtöbb szempontból magyarok a kiskereskedelem óriásai.
