Megállapodásra jutottak Belgiumban az Európai Unió és Kanada között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény, vagyis a CETA támogatásáról. Vallónia rendkívül boldog, hogy meghallgatták a követeléseit, fogalmazott a vallon kormányfő.
Csütörtöki sajtótájékoztatóján Charles Michel belga miniszterelnök kijelentette, a CETA nagyon fontos a vállalatok, a gazdaság számára. Didier Reynders külügyminiszter pedig jogosnak nevezte a szerződéssel kapcsolatos korábbi vallon aggodalmakat. Michel nem sokkal később azt írta a Twitteren, hogy a tartományi parlamentek péntek éjfélig jóváhagyhatják a megállapodást, amely szerinte fontos lépés az EU és Kanada számára.
Csütörtökön már aláírták volna
Paul Magnette vallon kormányfő is megerősítette, hogy egyezségre jutottak. Tető alá hoztuk a megállapodást, amelyet megküldünk az uniós intézményeknek és az európai partnereinknek, mondta. Hozzátette, Vallónia rendkívül boldog, hogy meghallgatták a követeléseit. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, csak akkor fog kapcsolatba lépni Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel, ha minden akadály elhárul.
A szabadkereskedelmi megállapodást eredetileg a csütörtökre tervezett EU-Kanada csúcsértekezleten írták volna alá, a belgiumi Vallónia tartomány vonakodása miatt azonban a belga szövetségi kormánynak nem volt meg a felhatalmazása az egyezmény aláírására, ezért a találkozót lemondták. Sajtóhírek szerint a dokumentumot a nap folyamán már meg is küldték a tagországok uniós állandó képviseleteinek, amelyek el is fogadták a kiegészítéseket. Az EU tagállamai várhatóan pénteken hagyják jóvá hivatalosan a végleges szöveget, tudatták névtelenséget kérő források.
Belpolitikai célokat szolgált a vétó?
A vallon kormányzat korábban főként az egyezményben szereplő jogorvoslati mechanizmus miatt nem járult hozzá a CETA aláírásához, mert úgy vélte, az lehetőséget ad arra, hogy a nagyvállalatok kikezdjék az uniós és a belga jogszabályi előírásokat, környezetvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi, munkajogi normákat. Az Európai Unió másik huszonhét tagállama már korábban is kész volt aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást, ahogyan a belga szövetségi kormány is, utóbbinak azonban az ország államberendezkedése miatt szüksége volt Vallónia beleegyezésére is. Sokan azzal vádolták a vallon vezetést, hogy belpolitikai célokra használja fel a vétójogát.
A CETA a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az Európai Unióban és Kanadában is. Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét. Szakértők attól tartanak, hogy a CETA kudarca ellehetetlenítené az USA-val, illetve Japánnal készülő uniós szabadkereskedelmi megállapodást is. (MTI)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A leköszönő EP utolsó leheletével „megvédi” a természetet a jobboldaltól. De még hogy.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
A liberális politikus szerint „a holnap nem a nemzetállamoké, hanem a birodalmaké”.
Időről időre felbukkan a belga hadsereg a hírekben, és egyszer sem pozitív értelemben. A lőszerhiány például már olyan aggasztó méreteket öltött, ami az ország védelmi képességeit a nulla felé közelíti.
Molnár Zsoltot ez az ügy nem aggasztja, az viszont sokkal inkább, hogy szavai szerint egy olyan országban élünk, ahol lehet ilyen típusú karaktergyilkosságokat folytatni.
A madarak rövid idő alatt belakták új „otthonukat”.
