További információkat nem közölt, de a Zöldek egyik képviselőjének adott válaszában elárulta a német kormányszóvivő, hogy a puccskísérlet után 35 diplomata útlevéllel rendelkező török állampolgár menedékjogot kért Németországban. A török kormány elvárja, hogy a németek elutasítsák a kérelmeket, de utóbbiak kételkednek abban, hogy a törökök megfelelő eljárást biztosítanának-e számukra.
Németországban menedékjogot kért 35 diplomata útlevéllel rendelkező török állampolgár a hazájukban történt puccskísérlet után – mondta hétfő Berlinben a német szövetségi belügyminisztérium szóvivője.
Johannes Dimroth a berlini kormányszóvivői tájékoztatón az ellenzéki Zöldek egy parlamenti (Bundestag-) képviselőjének kérdésére adott kormányzati válaszról a sajtóban megjelent adatokat megerősítve elmondta, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF) a július 15-én történt törökországi hatalom-átvételi kísérlet óta valóban kért menedékjogot 35 olyan török állampolgár, aki rendelkezik diplomata útlevéllel, de nem biztos, hogy ez a pontos és végleges szám.
Mint mondta, a BAMF-nál nem vezetnek külön statisztikát arról, hogy mennyi kérelmezőnek van diplomata útlevele, arról pedig a kormányzat egyebek mellett adatvédelmi okokból nem adhat felvilágosítást, hogy a 35 személy között mennyi diplomata és mennyi családtag van. A kormányzatnak azt sem áll módjában közölni, hogy az érintettek körében milyen arányban vannak Németországba, illetve más országba delegált diplomaták.
A szóvivő aláhúzta, hogy a júliusi puccskísérlet óta nem emelkedett számottevően a török állampolgárságú menedékkérők száma Németországban.
A Süddeutsche Zeitung (SZ) című lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportja még október elején számolt be arról, hogy a berlini török nagykövetség több diplomatája menedékjogot kért.
Az SZ, az NDR és a WDR török biztonsági körökből származó értesülése szerint a török kormány nyomást gyakorol a német kormányra, elvárja, hogy elutasítsák a török diplomaták menedékjogi kérelmét.
A tényfeltáró munkacsoport szerint a német kormány kételkedik abban, hogy az érintetteknek kitoloncolásuk esetén a jogállam követelményeinek megfelelő és az emberi jogok tiszteletén alapuló eljárásban lenne-e részük hazájukban. Mindenesetre a BAMF még egy kérelmet sem bírált el. (MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Persze az is kérdés, mit tekintünk jobb- vagy baloldalnak...
Egy hét alatt ez már a második alkalom.
Egyre feszültebb a légkör.
A CDU nem tudta visszaszerezni az első helyet, az SPD alig jutott át az öt százalékos küszöbön.
A német lap kommentelői ízekre szedték az Orbán Viktort fenyegető ukrán elnököt.
Ha Budapest csinálja az orosz olajjal, akkor „aggályos”, ha Berlin, akkor az a világ legtermészetesebb dolga. Na, vajon miről lehet szó?
Az energiaügyi szakértő az ATV műsorában arról beszélt, hogy az üzemanyagárak kapcsán ő személy szerint inkább a jövedéki adóhoz és az áfához nyúlt volna. Az adóhoz egyébként a kormány hozzányúlt.
Az utolsó pillanatban oldódott meg a helyzet.
