December 11-edikén tartják a parlamenti választásokat Romániában. Eredetileg korábban akartak, attól tartva, hogy a kormányalakítási tárgyalások nem fejeződnek be karácsonyig.
Az alkotmányos és törvényi megkötések közepette nem sok mozgástere volt a kabinetnek. A legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt azt szorgalmazta, hogy december 4-én rendezzék a voksolást, attól tartva, hogy a kormányalakítási tárgyalások nem fejeződnek be karácsonyig. November 30-a, Szent András napja, illetve december elseje, Románia nemzeti ünnepe viszont munkaszüneti nap, ezért a jobbközép Nemzeti Liberális Párt, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) attól tartott, hogy a mini-vakáció miatt december negyedikén nagyon alacsony lenne a részvétel.
A pártokkal való konzultáció után a kormány ez utóbbi érv szellemében hozta meg döntését. A Dacian Ciolos vezette szakértői kabinet sürgősségi rendelettel módosította a választási törvényt is, hogy megkönnyítse a külföldön élő román állampolgárok részvételét a voksoláson, miután a levélben való szavazás előfeltételeként megszabott regisztráció kudarcnak bizonyult. Április elseje óta alig több mint 7500-an iratkoztak fel a külföldi választási névjegyzékbe. Közülük alig 5600-an akarnak levélben voksolni, 1900-an pedig lakóhelyükhöz közelebb lévő választókörzet megszervezését kérték.
A legutóbbi, 2012-es parlamenti választásokon több mint 60 ezer, a 2014-es elnökválasztáson pedig csaknem 380 ezer román állampolgár szavazott külföldön. A bukaresti kormány most sürgősségi rendelettel tette lehetővé, hogy a külképviseleteken kívül másutt is szavazóköröket szervezhessenek külföldön, ahol jelentős számú román közösség él. A tavaly elfogadott új választási törvényt ezt csak ott tette ezt lehetővé, ahol legalább száz előzetesen regisztrált szavazópolgár igényli az új szavazókört. Mivel a várakozásokon aluli regisztrációs hajlandóság miatt egyetlen esetben - a moldovai Sorocán - gyűlt össze egy külön választókör megszervezéséhez elegendő kérelem, az új törvény nem bővítette, hanem korlátozta volna a külföldön élők részvételét a választásokon.
A szerdai kormányrendelet nélkül a decemberi parlamenti voksoláson kevesebb szavazókör állt volna a külföldön élő románok rendelkezésére, mint a 2014-es elnökválasztáson, amikor botrány tört ki a külföldi szavazóköröknél kígyózó sorok miatt. A szerdán hozott sürgősségi kormányrendelet azt is lehetővé tette, hogy a hivatalosan külföldön lakó állampolgárok, akik nem igényelték a levélben való szavazást, bármelyik külföldi szavazókörben leadhassák voksukat feliratkozva a pótlistára.
Kormányra készül a romániai magyar párt; Csoma Botond szóvivő lapunknak azonban kifejtette, ha nem tudnak sikerrel kormányozni, 2028-ban a Simion és Georgescu nevével fémjelezett magyargyűlölő pártok akár többséget is szerezhetnek.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
Rengeteg még a teendő a Kárpát-medencei magyarság érdekében, Nacsa Lőrinc pedig nem ugrik el a munka elől.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
„Elnézést, nem tudom folytatni” – fogalmazott a sokkolt műsorvezető.
