80 milliós bírságot fizettetne a Bizottság minden elutasított migráns után

Menekültenként 250 ezer euró (77,7 millió forint) "szolidaritási hozzájárulás" fejében tagadhatnák meg ideiglenesen az uniós tagállamok, hogy részt vegyenek a menekültek automatikus elosztásában - derül ki az Európai Bizottság által szerdán elfogadott javaslatból.

A brüsszeli testület az uniós menekültügyi eljárási szabályokat lefektető, úgynevezett dublini szabályok átalakítására tett javaslatot. A bizottság javaslata alapján továbbra is megmaradna az a szabály, hogy a menedékkérőknek ott kell menekültstátusért folyamodniuk, ahol elsőként az Európai Unió területére lépnek, de a tervezet bevezetne egy új „méltányossági mechanizmust”. Ez alapján lefektetnék, mikor tekinthető egy tagállam menekültügyi rendszere túlterheltnek, s az adott országokból, ha kérelmük elfogadható, automatikusan másik tagállamba helyeznék át a menedékkérőket előre meghatározott képlet szerint.

A pénzügyi hozzájárulás azoknak a tagállamoknak segít megérteni a szolidaritás jelentőségét, a kihívások közös megoldásainak fontosságát, amelyek nem kívánnak részt venni a menekültek elosztásának rendszerében - mondta el Frans Timmermans, a brüsszeli testület alelnöke. „Ha itt nincs, más területen sem lesz szolidaritás. Márpedig az óriási csapás lenne a közös európai program, és az unió egésze számára” – hangsúlyozta.

Számít a gazdasági teljesítmény és a népesség

Az elosztási képletben figyelembe vennék az adott ország gazdasági teljesítményét, népességét és azt is, hogy hány menekültet fogadott már be. Ha valamelyik tagállamban a meghatározott referenciaérték másfélszeresét meghaladó menedékkérelmet adnak be, a rendszer a többi, még szabad kapacitással rendelkező országba irányítja azokat a menedékkérőket, akiknek kérelme elfogadható. 

Az új rendszer Brüsszel szerint rövidebb idő alatt lesz képes feldolgozni a menedékkérelmeket, emellett teljesen kizárja, hogy valaki több országban is menedéket kérjen. A bizottság úgy véli: ezáltal védettebbé válnak azok, akik valóban menedéket keresnek. Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos szerint a dublini szabályozás reformja jelentős lépés a szolidaritásra és a felelősség megosztására épülő, tisztességes uniós menekültügyi rendszer kialakítása felé.

Elmondta, hogy a bizottság javaslatot tesz az ujjlenyomatokat tároló Eurodac rendszer kiterjesztésére is. Ennek segítségével a tagállamok például közös állományban tudják majd tárolni és meg tudják majd osztani az összes menedékkérő adatait és menedékkérelemmel kapcsolatos ügyeit, ami megkönnyítheti esetleges visszaküldésüket.

Financial Times: A Kelet-Európai országok ellenállásával kell számolni

A Financial Times szerint a „javaslatot ismerő” illetékesek a londoni üzleti napilapnak azt mondták, hogy a menekültenkénti 250 ezer eurós hozzájárulás a menekültek befogadását szabályozó Dublini Egyezmény reformjának szerdán ismertetendő jelenlegi tervezetében szerepel, de könnyen meglehet, hogy a következő napok egyeztetésein még módosul. A Financial Times forrásai szerint azonban az elképzelés az, hogy ez a díjfizetési rendszer „szankciónak tűnjék”, és egy-egy menekült befogadásának elutasítása „mindenképpen többszázezer euróba” kerülne.

A Financial Times kommentárja szerint a kelet-európai országok, köztük Lengyelország és Magyarország üdvözölnék, ha a kötelező befogadási kvótákkal szemben alternatív megoldások születnének, a javaslatban szereplő magas összegű bírság azonban megütközést fog kelteni ezekben az országokban. A bizottság által javasolt összeg alapján Lengyelországnak például hozzávetőleg 1,5 milliárd eurójába kerülne, ha nem fogadná be a jelenlegi kvótájában meghatározott, Olaszországból és Görögországból áttelepítendő 6200 menekültet – áll a Financial Times írásában.

Kormányszóvivő: Hajmeresztő zsarolás

Kovács Zoltán kormányszóvivő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán „hajmeresztőnek” nevezte a Financial Times keddi értesülését, amely szerint az Európai Bizottság reformterveinek értelmében migránsonként 250 ezer eurós (majdnem 80 millió forintos), bírságjellegű „díjat” fizetnének azok az uniós tagállamok, amelyek nem akarnak befogadni más tagországokból áttelepített menekülteket. A kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy ezzel „zsarolnák” a tagállamokat.