Csalódottak a nyugat-európai szírek, hogy haza kell menniük
Érzéketlen dolog lenne visszaküldeni őket Szíriába, aggódik a Politico, amely szerint már megint a „szélsőjobboldal” lát lehetőséget a helyzetben.
Képtelenség annyi embert leellenőrizni és integrálni Európában, amennyi érkezik a migrációs útvonalakon – mondja Dorin Tudoran román költő, újságíró, az amerikai Foreign Policy Research Institute munkatársa a Mandinernek. Tudoran szerint az európai országoknak nincs gazdasági ereje sem ennyi ember befogadásához. Tudoran hétfőn a Magyar PEN Club által Európáról szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevője volt a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. Ezután csíptük el egy rövid interjúra, mielőtt tovább rohant volna.
Az 1945-ben Temesváron született Dorin Tudoran irodalmi tanulmányai után költőként és irodalmárként tevékenykedett a kommunista Romániában. 1985-ben éhségsztrájkolt Ceausescu rendszere ellen, ezt követően kiengedték őt Nyugatra. Tudoran a nyolcvanas évektől szerkesztőként, kommentátorként és elemzőként dolgozott az Egyesült Államokban, de a rendszerváltás óta Romániában is folytatja munkásságát. Most a Szőcs Géza vezette Magyar PEN Club meghívására érkezett Budapestre, hogy egy közép-európai értelmiségi kerekasztal résztvevőjeként beszéljen Európa kihívásairól.
***
Hogyan látja jelenleg Amerikában dolgozó románként a migránsválságot?
A legjobban azzal segítenénk, ha a bevándorlók problémáit a saját hazájukban igyekeznénk megoldani. Bár tudom, hogy egyes esetekben már elkéstünk. Az egyik probléma, hogy az érkezőket homogén csoportként kezeljük, holott nem azok. Más országokból jönnek és eltérő okokból. És egy európai országnak sincs meg a logisztikája ahhoz, hogy mindenkit számon tartson, valamint leellenőrizze, hogy igazat mond vagy hazudik. Logisztikai szempontból ez az egész ügy egy rémálom. Másrészt képtelenség lesz integrálni őket: nincs annyi erőforrása az európai országoknak, hogy beiskolázza őket, munkát adjon nekik és lakhatást. A legtöbbjük ugyanolyan életet fog élni, mint amit maga mögött hagyott és radikalizálódni fog. A politikai konszenzust gazdasági konszenzusra kellene építeni. Ha mondjuk egy országban magasabb a munkanélküliség, mint 5 százalék, biztos, hogy van ereje migránsokat fogadni és képezni?
Nem kapta még meg, hogy maga is emigráns volt, meg kellene értenie őket?
Nagyon is megértem őket. Az Egyesült Államokban élek, ahol egyre inkább meg akarják védeni magukat az emberek az illegális bevándorlóktól. A hangsúly az illegálison van. Amikor Amerikába költöztem Romániából, benyújtottam a kérelmemet és megvártam, amíg elbírálják. Ha egy országban a legelső lépésed illegális, mert illegális módon tartózkodsz ott, nehéz elképzelni, hogy később elfogadod a játékszabályokat. A Egyesült Államokban 16 millió illegális bevándorló van. 16 millió! És ha nem nyújtunk valamilyen ellátást nekik, akkor jó eséllyel radikalizálódni fognak vagy bűnözőkké válnak. Ráadásul Afrikában, ahonnan sokan érkeznek Európába, nem minden ország ugyanolyan: Líbia például nem is ország, hanem különféle törzsi területekből áll jelenleg. Sosem sikerült állammá és nemzetté válniuk. Tehát az onnan érkezőket még nehezebb lesz integrálni. Emberek százezreiről pedig lehetetlen olyan tempóban adminisztratíve dönteni, ahogy érkeznek most Európába.
Milyen helyzetben van az Egyesült Államokban a román diaszpóra?
Nem szeretek az amerikai román diaszpóráról beszélni, sőt, nem szeretek beszélni semmilyen diaszpóráról. Az emberek ugyanúgy viselkednek, mint otthon. Attól, hogy elhagyod a hazád, nem leszel jobb ember az otthonmaradottaknál; főleg ha nem veszed észre, hogy hálával tartozol a társadalomnak, ami befogadott.
Egy Erdélyben született magyar koreográfus-néprajzos, Novák Ferenc nemrég azt nyilatkozta nekünk, hogy a román értelmiség általában véve jobb állapotban van, mint a magyar. Egyetért?
Ez biztos, hogy nem igaz. (Elviharzik.)