Hallgatólagosan elfogadta a román szenátus azt a törvénymódosítást, mely börtönnel sújtaná nem csak a nemzeti jelképek megsértőit, hanem azokat is, akik tiszteletlenül bánnak a hatósági jelvényekkel. A tervezet más nemzetek és nemzetközi szervezetek jelképeire nem terjed ki. Az ügyben a képviselőházé lesz a döntő szó.
A román nemzeti jelképek nyilvános megsértését bűncselekménynek minősítő törvénymódosítást nyilvánított hallgatólagosan elfogadottnak a román szenátus, miután a megszabott határidőn belül nem szavaztak a tervezetről a szenátus plenáris ülésén - jelentette kedden az Agerpres hírügynökség, hozzátéve, hogy a kérdésben a képviselőházé lesz a döntő szó.
Két évet kaphatnak a hatósági jelvénnyel szemben tiszteletlenséget tanúsítók
A tervezet Románia jelképeinek nyilvános megsértését egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná. A módosító javaslat nemcsak Románia címerével, zászlajával, himnuszával szemben tanúsított megvetést büntetné, hanem azokat is két évig terjedő börtönnel sújtaná, akik a hatósági jelvényekkel szemben tiszteletlenül viselkednek. A tervezet más nemzetek vagy nemzetközi szervek jelképeire nem terjed ki.
A büntető törvénykönyv módosítását még a Ponta-kormányt támogató pártok törvényhozói kezdeményezték azzal az indokkal, hogy az Európai Unió számos országában bűncselekmény a lobogó, nemzeti ünnep, himnusz vagy címer nyilvános megsértése, és bár Romániában is az volt 2014-ig, de az új Btk.-ba ez már nem került be. Ezt a „joghézagot” akarják most felszámolni.
Bezárhatják azt, aki „csúnyán néz” egy rendőrre?
A kétkamarás román parlamentben mindkét háznak el kell fogadnia a törvénytervezeteket ahhoz, hogy hatályba lépjenek. Ezeket témájuk alapján osztják el, és mindig a második házé a végső döntés joga. A jogalkotás felgyorsítása érdekében az első háznak nem kötelező szavaznia törvénytervezetről, ezért amennyiben erre nem kerített sort, fél év után hallgatólagosan elfogadott tervezetként küldi tovább a döntő háznak.
A nemzeti jelképek megsértését büntetni rendelő tervezetet nem azért fogadta el hallgatólagosan a szenátus, mert napirendre sem tűzték, ellenkezőleg: március közepén éles vita volt róla, amelynek nyomán további pontosításokat kérve visszaküldték a tervezetet a szakbizottságokhoz. A jobbközép Nemzeti Liberális Párt szenátorai főleg a hatósági jelvények megsértését büntető „újítást” kifogásolták, mondván, hogy ezáltal egy rosszindulatú feljelentő már azért is rács mögé juttathatja az embert, ha „csúnyán néz” az egyenruhás rendőrre.
Néhány hete egy a román nemzet vagy állam nyilvános gyalázását büntető törvénymódosítást is a parlament elé terjesztett hatvan szociáldemokrata politikus. Szerintük hiba volt törölni a Btk.-ból azokat a cikkelyeket, amelyek a nemzet- vagy országgyalázást, illetve a nemzeti jelképek megsértését bűncselekménnyé nyilvánító cikkelyeket, mert így nem lehet megbüntetni egyes „más etnikumú” állampolgárokat, akik „gyásznapnak tekintik Románia nemzeti ünnepét, szakadárokat dicsőítenek, az ország szívéből pedig elüldözik a még ott élő románokat”.