A szélsőséges társadalmi és vallási szervezetek listájára került Oroszországban a krími tatárok önkormányzati és képviseleti szerve, a medzslisz, amelynek a működését felfüggesztették, amíg döntenek a betiltásáról. Az orosz igazságügyi minisztérium szerint ugyanis a medzslisz akadályozza az orosz szövetségi törvények érvényre jutását a két éve Oroszországhoz csatolt Krím-félszigeten.
A szélsőséges társadalmi és vallási szervezetek listájára tette a Krími Tatár Nép Medzslisze elnevezésű közhasznú egyesületet hétfőn az orosz igazságügyi minisztérium. A határozatot a tárca Natalja Poklonszkaja krími ügyész múlt pénteki felterjesztése alapján hozta meg. Poklonszkaja szerdán függesztette fel a krími tatárok medzsliszének (önkormányzati és képviseleti közhasznú egyesületének) működését, döntését az orosz szövetségi törvények érvényre juttatásának akadályozásával indokolva.
A medzslisz nem bejegyzett szervezet Oroszországban, ezért az orosz hatóságok nem ismerik el, mint a krími tatárok törvényhozó és kormányzó testületét. Az Oroszország által Ukrajnától két éve elcsatolt – az orosz kormány szerint függetlenségét népszavazás által kinyilvánított és az anyaországhoz visszatért – félsziget ügyésze szerint a medzslisz bizonyítottan megsértette a szélsőséges tevékenység elleni törvény rendelkezéseit. A közegyesületet Poklonszkaja eltiltotta a médiában való megjelenéstől, a nyilvános rendezvények megtartásától, a bankszámla-vezetéstől és minden egyéb tevékenységtől.
A Krím legfelsőbb bírósága jelenleg a medzslisz szélsőséges szervezetté nyilvánítását és oroszországi betiltását mérlegeli. A felfüggesztés érvénye az ítélethozatalig tart. Az ügyész 600 oldalnyi bizonyítékot terjesztett fel a moszkvai igazságügyi tárcához a medzslisz „destruktív és ellenségeskedést szító” tevékenységével kapcsolatban. Ez tartalmazza az egyesület tagjai ellen meghozott bírósági ítéleteket is.
A medzslisz tagjai a dokumentumok értelmében 2014. február 26-án – vagyis a terület státuszáról döntő népszavazást megelőzően – tömeges zavargásokat robbantottak ki a krími parlament előtt. Az egyesület több nacionalista képviselője 2015-ben kulcsszerepet játszott az Ukrajna és a Krím közötti áramvezeték megrongálásában, a félsziget áramellátásának ebből következő leállásában – érvel az ügyészség.
A medzslisz jogi képviselője hétfőn megerősítette, hogy fellebbezni fog a felfüggesztő ügyészi határozat ellen.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Nem várta meg az orosz elnök a következő uniós szankciót.
A nemzetközi helyzet fokozódik.
Most már nem titkolózik az orosz elnök.
Innentől Trump térfelén pattog a labda.
Ha Budapest csinálja az orosz olajjal, akkor „aggályos”, ha Berlin, akkor az a világ legtermészetesebb dolga. Na, vajon miről lehet szó?
Azzal vádolják Moszkvát és Budapestet, hogy politikai célokra használják fel a hadifoglyok ügyét.
Mert Magyar Péter vizuális környezetszennyezésnek tartja azokat.
A Tisza Párt a harmadik, a Fidesz és a KDNP közös listája pedig a hetedik helyre került.
