Egy sor menekültügyi tárgyalást ütöttek nyélbe az érintett országok vezető politikusai hétfőn. A horvát külügyminiszter német kollégájával egyeztetett Berlinben, és leszögezte: Horvátország nem akar menekültelosztó központ lenni. Közben Angela Merkel német kancellár Törökországban tárgyalt a migránsáradat csökkentéséről, az osztrák külügyminiszter pedig Szarajevóban szorgalmazta az ellenőrizetlen migráció megállítását: akár úgy, hogy katonákat küldenek a külső határokra.
Kurz Szarajevóban: Katonákat kell irányítani az EU külső határaira
Az osztrák külügyminiszter a napokban a Nyugat-Balkánon tesz látogatást. Sebastian Kurz Szarajevóban azt mondta: „Remélem, hogy hamarosan újra meg tudjuk erősíteni az EU külső határát, és Görögország megengedi, hogy segítsünk neki ebben”. Hozzátette, hogy támogatja az osztrák védelmi miniszter javaslatát, miszerint katonákat kell irányítani az EU külső határára, Görögországba, vagy Macedóniába és Szerbiába.
Sebastian Kurz kitérő választ adott arra a szerb újságírói kérdésre, hogy Szerbiának kell-e attól tartania, hogy a migránsok a Balkánon rekednek, amikor Ausztria lezárja a határait, és nem fogad be több embert. Megfogalmazása szerint nem ismétlődhet meg az, ami a tavalyi esztendőben, vagyis hogy több mint 90 ezer migráns érkezik az országba. Egyrészt azért, mert az osztrák szociális rendszernek fenntarthatónak kell maradnia, másrészt pedig a kis országban nem lehet ennyi embert elhelyezni. Ezért 37 500 főben korlátozták a befogadandó migránsok számát.
A szarajevói sajtótájékoztatón az osztrák külügyminiszter úgy fogalmazott: a befogadás kultúrája (Willkommenskultur) miatt nőtt meg jelentősen a migránsok száma. „A Szíriából érkező menekültek mellett főként csak olyanok vannak, akik gazdasági okokból hagyják el otthonaikat, és ez érthető is, nekik viszont nincs semmilyen lehetőségük nálunk. Úgy gondolom, hogy valamennyire meg kell állítani az áradatot” – jelentette ki Sebastian Kurz. Hozzáfűzte, hogy a Willkommenskultur emberi szempontból helyes lépés, de azt eredményezheti, hogy még többen akarnak majd Európába jönni, végtelen számú menekültet pedig nem lehet befogadni. „Meg kell állítani az ellenőrizetlen migrációt” – szögezte le.
Nem lehet Görögország kirekesztésével meghúzni az EU külső határait
Közben Berlinben tárgyalt a horvát és a német külügyminiszter a migrációs kérdésről. Horvátország nem akar menekültelosztó központtá válni, és ugyan egyetért a görög-török uniós külső határ ellenőrzésének fontosságával, de a macedón-görög határ védelmének megerősítését is fontosnak tartja – mondta a horvát külügyminiszter. Miro Kovac berlini bemutatkozó látogatásán a vendéglátójával, Frank-Walter Steinmeierrel közösen tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy hazája hozzá akar járulni a menekültválság közös európai megoldásához, és nagyon jónak nevezte az osztrák-szlovén-horvát-szerb-macedón együttműködést a menekülthullám kezelésében. Hozzátette, hogy „természetesen” Görögországot is be kell vonni a közös munkába, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy már horvát rendőrök is dolgoznak Macedóniában.
Horvát kollégájával szemben Frank-Walter Steinmeier azt emelte ki, hogy nem lehet Görögország „kirekesztésével újradefiniálni az EU külső határait”. A német külügyminiszter azt mondta, hogy „több őszinteségre” van szükség a válságkezelésről folytatott diskurzusban. Megjegyezte, hogy sokan kettős beszédet alkalmaznak, a sajtóban a határok lezárásáról, zárt ajtók mögött viszont ellenőrzésről és regisztrációról szólnak. Hozzátette, hogy nem létezik a válságnak „az a nagyon egyszerű megoldása, amelyet sokan talán hallani szeretnének”.
Davutoğlu: Senki ne várja Törökországtól, hogy egyedül viselje a migránsválság terheit!
Eközben a német kancellár Ankarában tárgyalt a török miniszterelnökkel a migránsáradat csökkentéséről. Legutóbb a szíriai Aleppóból indultak útnak tömegek, miután a kormányerők offenzívát indítottak a város ellen. Ahmet Davutoğlu török kormányfő elmondta, hogy a találkozón közös diplomáciai kezdeményezésről döntöttek a szíriai kormányerők Aleppó elleni támadásának megfékezése érdekében, és szeretnék elérni azt is, hogy a NATO vállaljon nagyobb szerepet a menekültválság kezelésében.
A politikus hangsúlyozta: senki ne várja Törökországtól, hogy egyedül viselje a migránsválság terheit. Nem szabad tétlenül nézni az orosz bombázásokat arra alapozva, hogy a törökök majd úgyis befogadják az érkezőket – tette hozzá. Davutoğlu hangoztatta, hogy az Aleppó térségében folyó bombázások miatt harmincezer szíriai menekült torlódott fel a török-szíriai határon. Hozzátette, hogy Törökország a szükséges pillanatban befogadja ezeket az embereket.
Elmondta: a jövő héten beszámolnak Brüsszelnek a 3 milliárd eurós uniós támogatásból indítandó projektekről. Az Európai Unió korábban megállapodást kötött Törökországgal arról, hogy ez utóbbi mérsékli a területéről nyugatra induló menekültáradatot, amihez az unió ekkora anyagi támogatást Ankarának. Angela Merkel német kancellár „megdöbbentőnek és rémisztőnek” nevezte a szíriai kormányerők aleppói offenzíváját. Úgy vélte, hogy a szír kormánycsapatokat támogató Oroszország bombázásai emberek tízezreinek okoznak szenvedést. Merkel fontosnak nevezte, hogy gyors és látható előrelépés mutatkozzon a menekültek törökországi fogadásában.
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges”.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Az Union Berlin szurkolói nehezen viselték csapatuk döntetlenjét a Bochum ellen.
