Barack Obama nem szeretné utódjára hagyni a guantánamói haditengerészeti támaszponton létrehozott börtöntábor bezárását, ezért kedden beterjesztik a kongresszusnak a tábor felszámolására vonatkozó tervet. A fogvatartottak egy részét hazájukba, másik részét az USA-ba szállítanák el. Obama elmondta: a katonai bíróságok helyett ezután szövetségi polgári bíróságoknak kellene elbírálni a fogvatartottak ügyeit.
Barack Obama amerikai elnök kedden ismertette a terroristagyanús őrizetesek számára a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton létesített, sokat bírált börtöntábor bezárására vonatkozó tervét, amit azzal indokolt, hogy a létesítmény nem szolgálja az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit.
Az amerikai kormány a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások után hozta létre a börtöntábort, amelynek működését mások mellett emberi jogi szervezetek is élesen bírálták. A Kuba szigetén lévő – de amerikai fennhatóság alatt álló – haditengerészeti támaszponton létrehozott börtönt bezárására Obama elnök már első elnökválasztási kampányában ígéretet tett.
Obama nem hagyná utódjára a börtöntábor bezárását
Barack Obama – aki még alig egy évig lesz hivatalban – kedden a washingtoni Fehér Házban, Joe Biden alelnök és Ashton Carter védelmi miniszter társaságában jelentette be, hogy „egyszer s mindenkorra bezárják” a guantánamói börtöntábort. Obama elmondta, amikor először indult az elnökségért, már akkor nagy volt a tábora a bezárás híveinek, például George W. Bush akkori elnök, majd a későbbi republikánus elnökjelölt, John McCain szenátor is támogatta a tervet. A terv támogatói később azonban politikai okok miatt visszatáncoltak – tette hozzá.
„Nyilvánvaló volt, hogy a börtönközpont Guantánamón nem szolgálja nemzetbiztonsági érdekeinket” – fogalmazott az elnök, s hozzátette: a börtöntábor léte ellentétes az amerikai értékrenddel, és aláássa az Egyesült Államok tekintélyét a világban. Az elnök ezúttal korrekt meghallgatást kért az ügyben a törvényhozóktól, s közölte, hogy Guantánamo bezárását nem akarja utódjára hagyni.
Polgári bíróságokon foglalkoznának a terroristák ügyeivel
Az amerikai védelmi minisztérium kedden terjeszti be a börtöntábor bezárására vonatkozó tervet a kongresszusnak, amely 2011-ben megtiltotta az ottani rabok Egyesült Államokba szállítását. Az elnök által most ismertetett elképzelés szerint viszont a legveszélyesebbnek ítélt guantánamói rabokat a jövőben az Egyesült Államokban, a legszigorúbb biztonsági fokozatú büntetés-végrehajtási intézményekben őrzik majd.
Obama leszögezte: a hadműveleti területen kívül elfogott, terrorizmussal gyanúsított személyek esetében az amerikai kormány előnyben kívánja részesíteni a hatékonyabban és olcsóbban működő szövetségi polgári bíróságokat a katonai törvényszékekkel szemben, amelyek a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta eltelt csaknem másfél évtized alatt egyetlen guantánamói fogvatartottat sem voltak képesek elítélni. Az elnök egyúttal kevésbé költségesnek gondolja a polgári bíróságokat.
A Pentagon által hétfőn este már egyes részleteiben nyilvánosságra hozott terv szerint a még Guantánamón lévő foglyok közül 35-öt még idén vagy a szülőhazájukba vagy más országokba szállítanak, a többieket pedig amerikai börtönökbe – szuperbiztonságos börtönökbe – viszik át, Obama azonban nem fedte fel, hogy mely szövetségi államokba. Azt viszont elmondta, hogy hatvan, vagy ennél is kevesebb fogoly soha nem kerül szabadlábra.
Beszédében az elnök azonnali cselekvésre szólította fel a törvényhozókat. Barack Obama megjegyezte, hogy a jelentős politikai akadályok és a törvényhozás várható ellenkezése dacára még egy utolsó kísérletet tesz a börtöntábor bezáratására. Az amerikai törvényhozásban az ellenzéki republikánus pártiak vannak többségben, idén novemberben pedig elnökválasztást tartanak.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az LMP alapítója arra volt kíváncsi, hogyha igaz a Tisza-előny, akkor miért kell a többi ellenzéki politikust bántani.
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
Pete Hegseth védelmi miniszter csütörtökön menesztette az amerikai hadsereg vezérkari főnökét és két másik tábornokot, miközben folytatódik az iráni háború.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Csak progresszív haladók és toleránsak fenyegetőznek azzal, hogy elhagyják az országot, ha valami nem így vagy úgy történik?
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
Húsvétvasárnap hivatalosan is megnyitotta kapuit a látogatók előtt a megújult Citadella, melynek megnyitóján a miniszterelnök mondott beszédet.
